A vonatkozó definíciók szerint közbeszerzésnek az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő árubeszerzések, építési beruházások és szolgáltatási megrendelések meghatározott körét nevezzük, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg.
Amikor ilyen tevékenység végrehajtására igény merül fel, azt az igénylőnek (nyílt közbeszerzés esetén) széles körben meg kell hirdetnie (tender kiírása), részletesen, írásban meg kell fogalmaznia a végrehajtandó feladatot (ezt nevezik specifikációnak, amelyet a végrehajtásra jelentkezők megvásárolnak), és fogadnia kell a jelentkezők ajánlatait, majd ezeket az ajánlatokat egy úgynevezett versenytárgyalás során össze kell vetnie, hogy kiválaszthassa a legalkalmasabbat. Az összevetés során vizsgálnia kell, hogy az ajánlatok kielégítik-e az összes specifikált feladatot, és hogy mekkora végösszegért vállalják el a teljesítést. A versenytárgyalás győztesével a tender kiírója egy tárgyalás során szerződést köt, amely kitér többek között a részfeladatok ütemezésére, tartalmazza azoknak a tendergyőztes által korrigált költségét, a számlázási előírásokat, a fizetési feltételeket, a részfeladatok átadás-átvételi procedúráinak alapelveit, és persze számos egyéb részletet.
A társadalmi megítélés szerint a közbeszerzések olyan terület, ahol nagy eséllyel merülhet fel a korrupció vádja. Mi indokolja ezt? Ide tartozhat mindenekelőtt a vállalási ár és az annak alapján jó eséllyel elérhető nyereség jelentős nagyságrendje. Feltételezhető, hogy egy morálisan nem túl válogatós ajánlattevő a győztessé válás érdekében hajlandó (vagy rávehető) anyagi áldozatra, amellyel az őt győztessé minősítő elbírálót támogatja.
Érdemes megismételni, ha már szó esett a közbeszerzésekről, hogy sem az ajánlatban említett vállalkozási ár, sem annak pontosított, szerződéses összege nem azonos a vállalkozó által megszerezhető haszonnal vagy nyereséggel. A médiumok cikkeiben szívesen ismételgetik, hogy „az oligarcha ismét elnyert egy húszmilliárdos közbeszerzést”, és az olvasók nagy többsége ezt az összeget veszi alapul, mint a gazdagodás mértékét. Valójában a megszerezhető, adózás utáni nyereség ritkán éri el ennek az összegnek az egy tizedét, vagyis 10%-át. Kétségtelen, hogy az is kétmilliárd forint; bőven elég arra, hogy egy része valóban egy vastag korrupciós ügylet tárgyává váljék.
