Satyrblog

A demokratikus országokra nagyjából egyöntetűen jellemző, hogy az állampolgárok által nem túl bonyolult feltételek teljesítése esetén mindenkire kiterjedően gyakorolható aktív és passzív választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen. A sokak által ismert kivételek egyike az Amerikai Egyesült Államok, ahol az Elnököt nem közvetlenül, hanem úgynevezett elektorok beiktatásával választják meg. Érdemes megnézni, valóban teljesülnek-e az említett jelzők (állítmányok) az úgynevezett anyaországi és az úgynevezett külhoni magyar állampolgárokra.

Az általánosságról már esett szó, közelítsünk rá: mindenki lehet választó, viszont csak az anyaországi állampolgár (akinek lehetősége van és kötelessége ajánló aláírásokat gyűjteni) lehet választható. Térjünk rá az egyenlőségre. Ha abból indulunk ki, hogy a vegyes magyar választási rendszerben csak az adhat le voksot egyéni választási körzetben elinduló képviselőjelöltre, aki a lakáscíme alapján hivatalosan regisztrálva van az adott körzetben, akkor ez első közelítésben nem zárja ki az „egyenlő” jogot, hiszen ilyen előírás az anyaországiakra is érvényes. Tekintsünk ebben az értelemben törvényesnek minden, bármilyen ideiglenes tartózkodási hely létesítését célzó intézkedést.

Az már izgalmasabb, hogy egy külhoni állampolgárt semmi nem akadályoz meg abban, hogy voksot adjon le az Európai Parlament képviselőjére mind a magyar, mind a tartózkodási országa listáján. Ezáltal a politikai preferenciáját kétszeresen fejezheti ki az anyaországi választóhoz képest. Arról már, hogy a levélben való voksküldés mennyire biztosítja az abszolút és a relatív (egy másik levél tartalmához képest értelmezett) titkosságot, eltérőek a vélemények. Az is kérdéses lehet, hogy a Magyarországon érvényes lakcímmel rendelkező, de életszerűen külföldön tartózkodó honpolgár miért nem voksolhat levélben, vagy megfordítva: miért nem írják elő a külképviseleteken való (esetleg online) voksolást a külhoniakra, hiszen az online lehetőség az idő múlásával szinte biztosan ki fog terjedni a normál anyaországiakra is. A különbségtétel okára hosszú évek óta nincs válasz. Attól tartok, nem az EBESZ volna a legilletékesebb a magyarországi képviselőválasztás tisztaságának elbírálására.