HTML

Satyrblog

Eredeti célom többek között amatőr alkotók szépirodalmi jellegű szövegeinek közreadása volt, ezek azonban egy bizonyos idő után az azóta megszűnt Faragóműhely nevű blogomba kerültek. Szerepelnek továbbá bevált kedvteléseim (labdarúgás, matematika, zene, nyelvek,...) köréből származó, remélhetően vitát is kiváltó bejegyzések, rövid aktuálpolitikai észrevételek. Ha úgy gondolod, hogy egy saját bejegyzésed jól illeszkedhet a blog jellemzőihez, a látogatók ízléséhez, küldd el a következő címre: miklos.varkonyi@gmail.com

Címkék

ady (1) ajovoemlekei (1) akadémia (1) alak art (1) állami támogatás (1) állatok (1) angol (15) átirat (1) ballada (1) britten (6) dalszöveg (15) divat (1) e.a.poe (1) életrajz (1) erotika (1) Európai Unió (1) felekezet (1) félrefordítás (1) felsőoktatás (1) finanszírozás (1) francia (1) frank zappa (1) futball (7) gól (1) győzelmi harsonák (1) hatod (1) hozzászólások (1) humor (24) ihlet (1) ingyenes (?) köznevelés (1) interjú (1) inverz (4) irónia (2) iskolakezdés (1) játékvezetés (3) jeszenyin (1) József Attila (1) kästner (1) képviselő (1) kipling (1) kivonat (1) klímakatasztrófa (1) könyvnap (1) kooperáció (9) környezet (1) koronavírus (3) korszerű tanszerek (1) Kozmosz (1) központozás (1) kritika (1) kultúra (6) leshelyzet (1) limerick (1) link (1) logika (1) madarak (1) magánkiadás (1) matek (1) matematika (1) mentőakciók (1) műbírálat (4) műfordítás (29) musical (1) német (3) népfelkelés (1) női BL (1) nyelvtan (1) nyereség (1) nyitási propaganda (1) orosz (1) ötvenhatos villamos (1) óvatosság (1) párbeszéd (1) philip sidney (1) poet (1) póker (1) politika (25) próza (1) radikalizmus (1) rejtvény (1) rezsidolgok (1) robert frost (1) ross satyr (18) sorozat (1) spanyol futball (1) sport (1) suzanne vega (2) szabálykönyv (1) szatíra (21) színház (1) szóhasználat (1) szonett (5) szonettkoszorú (1) szövegalkotás (1) szövegminőség (1) tankötelezettség (1) tanulmány (23) televízió (1) tender (1) tennyson (1) tesztelés (1) UEFA (1) újév (1) ujjgyakorlatok (12) üres struktúra (1) választás (5) vallás (1) valószínűségszámítás (1) VAR (1) vegyes rímképlet (1) vers (36) versenykiírás (1) videóasszisztens (1) videóklip (1) vita (6) western (1) xilofongyár (12) zene (9) zöldségek (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Lobra: Most 2022. március elseje van, 19:00 óra, és a megfelelő kijelző azt mutatja, hogy ezt a bejegyzés... (2022.03.01. 19:02) A Duna-kanyar gyöngyszeme
  • Lobra: A tény, hogy a közel kétezer megnyitás következtében rettentő sok, több mint 80 észrevétel özönlöt... (2022.02.09. 02:17) Néhány szubjektív mondat a vagyonokról
  • Lobra: A rezsiköltség-megtakarításokat végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie például azért, mert a ... (2022.02.06. 12:47) Rezsigazdálkodás - korábban és jelenleg
  • Lobra: Köztudott, hogy az ez évi férfi labdarúgó Európa-bajnoki döntő meccseinek egyik helyszíne Budapest... (2021.04.08. 19:59) Reszkess, koronavírus!
  • Ross Satyr: Az EU az egyes tagországokra bízza a döntést, vagyis elkerülhetetlen egy sokoldalú egyeztetés, ame... (2019.04.30. 11:59) Óraátállítás

Linkblog

Royal Flush

2009.09.12. 14:39 Lobra

Divatba jött a Texas Hold’em póker és egyre többször hangzik el a kérdés: átlagosan hány leosztásonként várható, hogy valamelyik játékosnak Royal Flush lapja legyen (definíció: bármelyik színből „nála” legyen az A, K, Q, J és 10 lap). Először rögzítsük azokat a szükséges peremfeltételeket, amelyek a valódi gyakorlatban ugyan nem mindig teljesülnek, de nélkülük a számítás nagyon bonyolulttá (vagy elvégezhetetlenné) válna.

  1. Fel kell tételezni, hogy minden leosztásban asztalra kerül a flop (első három), a turn (a negyedik) és a river (az ötödik közös lap) is.
  2. Nem bizonyítjuk, de belátható, hogy az esély nem függ a játszók számától. Szigorúan véve ez mindaddig így van, amíg az osztó kezében a minden játékosnak kiosztott két-két lap után marad még legalább nyolc (a fenti flop, turn és river mellett még három „égető”) lap; ez elméletileg akár 22 játékost is jelenthetne.
  3. Nem vizsgáljuk a „split pot” (megosztott kassza) esetét, amikor a Royal Flush összes lapja az asztalon alakul ki.

Belátható, hogy egy játékosnak kétféle módon lehet Royal Flush lapja:

    A.   A kezében levő 1 lappal és az asztalon fekvő 4 lappal, vagy

    B.   A kezében levő 2 lappal és az asztalon fekvő 3 lappal

A levezetés most következő része az A. esetre vonatkozik: a játékos kezében 1 alkalmas lap van.

A1.   Ahhoz, hogy Royal Flush alakulhasson ki, a kártyacsomag 52 lapja közül első lapként a négy színből (4) az A, K, Q, J, 10 figurák bármelyike (5) alkalmas, vagyis annak az esélye, hogy az egyik megkapott lap alapján meglehet a Royal Flush, egyenlő (4*5)/52 = 20/52 vagy egyszerűsítve 5/13.

A2.   Ahhoz, hogy ennél a változatnál maradjunk, az is szükséges, hogy a megmaradt 51 lap közül ne olyan legyen a másik kézbe kapott lap, amely beleillik a Royal Flush sorba (ha például egyik lapként káró Q jött, akkor a másik lap bármi lehet, kivéve káró A, K, J vagy 10). Ez a feltétel az 51 lap közül 47 esetén teljesül, vagyis ez a részesély 47/51.

A3.   Most elkezdjük kirakni az asztalra kerülő lapokat. A most már csak 50 lapos kártyacsomagban az első „jó” lap esélye 1/50, és mivel ez a lap az 5 pozíció bármelyikére kerülhet, a részesély tehát 5*(1/50). Az ezután megmaradó 49 lapos csomagban a második „jó” lap esélye 1/49, és mivel ez a lap a fennmaradó 4 pozíció bármelyikére kerülhet, a részesélye 4*(1/49). Hasonlóan kapjuk a még szükséges két „jó” lap részesélyét: 3*(1/48) és 2*(1/47). Ha ebből kiszámoljuk ennek a változatnak az esélyét, akkor az 120*(1/50)*(1/49)*(1/48)*(1/47).

A4.   Vizsgáljunk meg egy másik lehetőséget: az A2 példát folytatva megtörténhet, hogy a káró Q mellett a játékos másik lapként mondjuk pikk J-t kap a kezébe, vagyis kettős esélye van Royal Flush elérésére. Itt arról van tehát szó, hogy a megmaradt 51 lap közül a másik három színből (3) az A, K, Q, J vagy 10 figurák bármelyike (5) jöjjön, ez a részesély tehát (3*5)/51 = 15/51, vagy egyszerűsítve 5/17.

A5.   Most elkezdjük kirakni az asztalra kerülő lapokat. A most már csak 50 lapos kártyacsomagban az első „jó” lap esélye 2/50, ami azt fejezi ki, hogy (az A4 pontban említett példát alapul véve) mondjuk mind a káró A, mind a pikk A megfelelhet a Royal Flush sornak, és mivel ez a lap az 5 pozíció bármelyikére kerülhet, a részesély tehát 5*(2/50). Az ezután megmaradó 49 lapos csomagban a második „jó” lap esélye még mindig 2/49 (a példa alapján mondjuk mind a káró K, mind a pikk K megfelelhet a Royal Flush sornak), és mivel ez a lap a fennmaradó 4 pozíció bármelyikére kerülhet, a részesélye 4*(2/49). Ezt követően viszont már csak egyféle Royal Flush alakulhat ki, innen tehát a részesélyek az A3 ponthoz hasonlóan 3*(1/48) és 2*(1/47). ). Ha ebből kiszámoljuk ennek a változatnak az esélyét, akkor az 120*(2/50)*(2/49)*(1/48)*(1/47).

A6.   Összefoglalva a „négy lap kell az asztalról” esetet, vagy az A1 – A2 – A3, vagy az A1 – A4 – A5 eseménysornak kell bekövetkeznie. Számoljuk ki először az A1 – A2 – A3 eseménysor esélyét, ehhez össze kell szorozni a megfelelő pontokban említett részesélyeket:

A(1-2-3) = (5/13)*(47/51)*120*(1/50)*(1/49)*(1/48)*(1/47) = kb. 7,7*10-6.

Számoljuk ki most az A1 – A4 – A5 eseménysor esélyét, a fentivel analóg módon:

A(1-4-5) = (5/13)*(5/17)*120*(2/50)*(2/49)*(1/48)*(1/47) = kb. 9,8*10-6.

A VAGY művelet miatt az esélyek összeadódnak: A(1) = A(1-2-3) + A(1-4-5) = kb. 18,5*10-6.

A levezetés második része a B. esetre vonatkozik: a játékos kezében 2 alkalmas lap van.

B1.  Ahhoz, hogy Royal Flush alakulhasson ki, a kártyacsomag 52 lapja közül első lapként a négy színből (4) az A, K, Q, J, 10 figurák bármelyike (5) alkalmas, vagyis annak az esélye, hogy az egyik megkapott lap alapján meglehet a Royal Flush, egyenlő (4*5)/52 = 20/52 vagy egyszerűsítve 5/13.

B2.  Ahhoz, hogy ennél a változatnál maradjunk, az is szükséges, hogy a megmaradt 51 lap közül a másik kézbe kapott lap is illeszkedjék a Royal Flush sorba (ha például egyik lapként káró Q jött, akkor a másik lap káró A, K, J vagy 10 lehet). Ez a feltétel az 51 lap közül 4 esetén teljesül, vagyis ez a részesély 4/51.

B3.  Most elkezdjük kirakni az asztalra kerülő lapokat. A fenti A3 ponthoz hasonlóan, az egyes „jó” lapok részesélyei rendre 5*(1/50), 4*(1/49) és 3*(1/48). Ez az összesített részesély tehát 60* (1/50)*(1/49)*(1/48).

B4.  Összefoglalva a „három lap kell az asztalról” esetet, számoljuk ki a B1 – B2 – B3 eseménysor esélyét, ehhez össze kell szorozni a megfelelő pontokban említett részesélyeket.

B(1-2-3) = (5/13)*(4/51)*60*(1/50)*(1/49)*(1/48) = kb. 15,4*10-6.

A kétféle eset (egy, ill. két „jó” lap a kézben) esélyei a VAGY művelet miatt összeadódnak, vagyis ha a fenti számítás helyes, akkor a Royal Flush esélye A + B = kb. 33,9*10-6.

Más szóval, ha minden leosztásban mindig asztalra kerül mind az öt közös lap, akkor ahhoz, hogy egy játékosnak Royal Flush lapja legyen, átlagosan a fenti érték reciproka, vagyis kb. 29498,5 leosztás szükséges.

Nem tudom, mások miért beszélnek kb. kétmillió leosztásról…

 

4 komment

Címkék: póker matek valószínűségszámítás

A bejegyzés trackback címe:

https://ross-satyr.blog.hu/api/trackback/id/tr951377170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

perro morado 2009.09.23. 06:16:08

Egy kicsit bonyolult a levezetes. Vedd eszre, hogy a peremfelteteleid mellett nem kell kulonbseget tenni a kezbe kerulo es a kozossegi lapok kozott. Egyszeruen azt a kerdest kell megvalaszolni, hogy het lap osszes lehetseges leosztasabol hany esetben kapunk royal flusht? Ebben benne lesz a split pot (RF az asztalon) esete is, de ezeket az eseteket konnyu utolag levonni ha nem akarod oket figyelembe venni.

Osszes lehetseges leosztas (sorrendet is figyelembe veve): 52x51x...x46. Ezek mindegyike egyforman valoszinu.

RF-t tartalmazo leosztasok szama:

Tegyuk fel, hogy a royal flush az elso ot kartyabol all ossze. Osszesen 5x4x3x2x1x47x46x4 ilyen eset van (az utolso x4 a RF negy lehetseges szinet veszi figyelembe). Ez persze egy specialis eset, de konnyen megszamolhato, hogy a ket rossz lapot osszesen 21 fele modon lehet 'elkeverni' az ot jo kartya koze. Tehat az osszes RF-t tartalmazo leosztasok szama: 21x5x4x3x2x1x47x46x4.

Igy a RF valoszinusege: RF-es leosztasok/osszes leosztas=3,2321 x 10^-5

Ez kozel van ahhoz, amit te kaptal (3,29x10^-5), de a te eredmenyednek elvileg kisebbnek kellene lennie, mivel nem tartalmazza a split spot esetet. Lehet, hogy csak kerekitesi hiba, de lehet, hogy valahol van egy kisebb logikai baki a levezetesedben.

Lobra · http://ross-satyr.blog.hu 2009.09.23. 07:37:01

@perro morado: Köszi az érdeklődést. Nyilván neked is időbe került, míg átvergődted magadat az én megközelítésemen, természetesen kölcsönös a helyzet. De megígérem, hogy gondosan végigjárom a levezetésedet, és amikor kész vagyok, érdemben reagálok. Az mindenképpen biztató, hogy az eredmémyeink egészen közeliek.

Lobra · http://ross-satyr.blog.hu 2009.09.23. 09:29:10

@perro morado: A levezetésed teljesen korrektnek tűnik, amellett rövid és elegáns. A kettőnk eredménye között az eltérés 2%-nál is kevesebb, amit szerintem is magyaráz a kerekítési elhanyagolás. Gratulálok!

perro morado 2009.09.24. 17:57:40

@Lobra: Koszonom a gratulaciot.

Kozben levontam a split pot-os eseteket es igy a RF eselye 3.0782 x 10^-5-re csokken. Igy mar nagyobb a kulonbseg, de szerintem meg lehet csak kerekitesi hiba.
süti beállítások módosítása