Természetesen nem minden közvéleményénkutatást jellemeznek azonos számadatok, de az egyszerűség kedvéért válasszunk ki egy jellemző matematikai környezetet. Egyértelműsítsük, hogy országos pártlistás választásról (téves szóhasználattal: „szavazásról”) van szó. Ez egy olyan 1000 fős minta telefonos megkérdezését jelenti, amelyről a felmérő cég azt szeretné biztosítani, hogy reprezentatív legyen, vagyis hogy az összetétele feleljen meg a választójoggal rendelkező teljes magyar lakosság összetételének.
Az azt leíró kategóriák általában a következők: az állampolgár neme (N), életkori csoportja (É), településfajtája (T) és iskolai végzettsége (V). Egy-egy ilyen kategórián belül a következő számértékek lehetnek: N=2 (férfi vagy nő), É=4 (18-29 év között, 30-49 év között, 50-69 év között, 70 éves és idősebb), T=4 (főváros, nagyobb város, kisváros vagy nagyközség, kisközség vagy tanya), V=4 (befejezetlen általános, befejezett általános, érettségi, főiskola vagy egyetem). Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott 1000 fő közül mindenki a lehetséges 2 x 4 x 4 x 4, azaz 128 részkategória egyikébe eshet. Ennek megfelelően egy ilyen részkategóriába átlagosan 1000/128, vagyis nagyjából 8 személy tartozhat.
Ha feltételezzük, hogy a „szavazólapon” 6 országos lista közül lehet választani, az (tisztán logikailag) azt jelenti, hogy mindegyik részkategórián belül átlagosan 1,33 fő „szavazhat” ugyanarra a listára. Ez azt jelenti, ha követjük a reprezentativitást, hogy mondjuk 75%-os választási részvétel esetén a választójoggal rendelkező teljes lakosságból az azonos részkategóriába esők közül átlagosan (8 millió x 0,75)/(128 x 6), vagyis 7812 választópolgár adna le azonos „szavazatot”. Látható a levezetésből, hogy igen sok a feltételezés, átlagolás, valószínűségi változó. Szerintem olyan sok, hogy alapvetően kérdőjelezi meg a közvéleménykutató cégek felméréseinek előrejelzési pontosságát, de írhatnánk azt is, hogy a puszta értelmét. Nem beszélve arról a tisztán empirikus tapasztalatról, hogy a választás szempontjából döntő mandátumeloszlás amúgy is az egyéni választási körzetekben dől el.
Frissítés: Két nappal a bejegyzés megjelenítését követően, a Társadalomkutató 1000 fős telefonos felmérése szerint a Fidesz-KDNP és az elenzéki lista között a preferencia-felmérés 52-41 arányú, ugyanakkor a Republicon szintén 1000 fős telefonos felmérése szerint 41-39 arányú preferencia-megoszlást mutat. A telefonos felmérések során köztudott módon nincsen arra vonatkozó indirekt ellenőrzés, hogy vajon a válaszolók őszintén feleltek-e a kérdésekre. És természetsen nincsenek "beszámítva" sem a levélszavazatok, sem a külföldön tartózkodók szavazatai.
