Van időnk itt a karantén mélyén ücsörögve bőven, próbáljuk meg célzottan kihasználni. Az alábbi gondolatsor témája a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó tesztelés folyamatának logikus megtervezése. Végig vesszük a jelenlegi, március 28-án ismert állapot számadatait, elgondolkozunk a fontos, de nem ismert mutatókon, és belőlük kiindulva próbálunk egy lehetőleg minimális hibatartalmú folyamatot felépíteni. A kérdés úgy merül fel, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló tesztelési kapacitásba kiket kell bevonni, milyen sorrendben. Nem tudom garantálni, hogy az alábbiak a lehető legjobb sorrendben következnek, és persze azt sem, hogy a gondolatmenetem helyes; tekintsék tehát vitaalapnak.
Hogyan hangzanak tehát az ismert adatok? Vegyük sorra őket. Jelenleg közeledik a 17 óra, és az alábbiakat tudjuk, mert hivatalosan közzétették az országra vonatkozó alábbi számokat:
- beazonosított fertőzöttek száma 343 fő
- elvégzett tesztek száma kb. 9 ezer fő
- elhunytak száma 11 fő
- kigyógyultak száma 36 fő
- hatósági házi karanténba küldve (lehetséges fertőzöttség miatt) 7300 fő
- hatósági házi karanténban ellenőrizve 44375 alkalom
- kórházban kezelve (azonosított fertőzöttség miatt) feltehetően 343 fő
Milyen egyéb számadatokat kellene még ismernünk a tesztelési folyamat logikus kialakítása céljából?
- a rendelkezésre álló tesztelési kapacitás
- a naponta hivatalosan egyéb okból elhunyt 320-340 fő fertőzöttségi adatai
- a hivatalosan egyéb okból kezelt kórházi betegek és járóbeteg-ellátottak fertőzöttségi adatai
Érdekes lehet, hogy egy és ugyanaz a személy vajon hányszor lehet a tesztelés alanya. Ismereteink szerint, aki bizonyítottan kigyógyult a koronavírus-fertőzésből, az már immunissá vált vele szemben, és rendelkezik is erről hivatalos igazolással; vagyis aki esetén ilyen eredményt nyújt a teszt, azt a személyt tovább tesztelni fölösleges.
Akit bármilyen ok miatt először tesztelnek, annak a tesztje háromféle eredményt nyújthat: negatív (nem fertőzött), pozitív (jelenleg fertőzött) és gyógyult (ellenanyagot tartalmaz a szervezete).
- Negatív teszteredmény esetén az adott személy elvileg korlátlan további alkalommal tesztelhető, sőt: tesztelendő.
- Pozitív teszteredmény esetén az illető kórházba helyezendő és kezelendő, ahol a pozitív állapot megszűnésekor kedvező esetben gyógyulttá, kedvezőtlen esetben elhunyttá válik.
- Ha a teszt szerint az illető gyógyult, akkor több tesztet rajta elvégezni mai ismereteink szerint nem szükséges.
Mindenképpen rögzítenünk kell egy „nulladik” állapotot. Jellemezze ezt a következő ténysorozat:
Minden pozitívan azonosított (fertőzött) személy összes lehetséges kontaktját sikerül kideríteni és tesztelni (tízezres is lehet a nagyságrend): az adott pillanatban negatívakat hatósági karanténba, a pozitívokat kórházba küldjük.- A hatósági karanténba küldöttek újabb tesztelési eredménye lehet továbbra is negatív, vagy pozitív, vagy gyógyult. A velük való eljárás ismert.
- Ha a fentiek után maradt még szabad tesztelési kapacitás, akkor azt egyéb kórházban vagy járóbeteg-ellátásban kezeltekre és (ha van rá mód) elhunytakra használjuk.
- Ha még ezt követően is maradt tesztelési kapacitás, akkor azt az ismert idős és krónikus betegségben szenvedő, de nem kórházban vagy járóbeteg-ellátásban kezelt személyekre használjuk.
