Negyven évvel ezelőtt, azt követően, hogy ledolgoztam az első tíz évemet a vegyes (villamos- és gépészmérnöki) diplomám megszerzése után, beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem szakmérnöki tanfolyamára. Most segítségül kell hívnom a bizonyítványomat, mert kívülről már nem túl sokra emlékszem; az alábbi adatokat, megnevezéseket onnan idézem.
A tanfolyam megnevezése „Villamosmérnök-szervező szakmérnöki szak” volt, négy szemeszter volt az időtartama. Felsorolom néhány féléves tantárgy nevét:
- Népgazdasági tervezés és irányítás
- Vállalati rendszerek és gazdaságtan
- Szervezés- és vezetéselmélet
- Ergonómia
- Rendszerelemzés és operációkutatás
- Számítástechnika
- Jogi ismeretek
- Vállalati alap- és segédfolyamatok szervezése
- Számítógépes vállalatirányítási rendszerek tervezése
Már az első szemeszter befejezése táján érdemes volt kiválasztani a szakmérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges majdani szakdolgozat témáját. Sajnos, nem maradt példányom a megkezdett szakdolgozatomból, így csak emlékezetből tudom felidézni, hogy a témája az operációkutatás alkalmazása volt a nyolcvanas évek legelején űzött humán tudományterületek (szociológia, közgazdaságtan, politikatudomány, pszichológia stb.) területén. El is készült a dolgozat első része, nagyjából ötven oldal, amely első sorban történeti visszatekintést tartalmazott a kezdeti évek nyugati és magyar tudósainak munkásságára.
És akkor most árulom el, miért is ültem le megírni ezt a visszatekintést. Az eddigi szövegben már kétszer fordult elő a kulcsszó: „operációkutatás”. A szó, amelyre a Google nagyjából 165 ezer találatot jelez, természetesen az angol nyelvű megfelelőjének magyarításával keletkezett, eredeti elnevezése „Operation(s) Research” volt (a Google szerint kb. másfél milliárd találat), ahogyan ez éppen a szakdolgozat körüli irodalomkutatásom során kiderült.
Nem azonnal merült fel bennem a kétely, csak visszagondolva kérdőjeleztem meg az akkoriban elterjedt fordítás szakszerűségét: a kutatásból ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a tárgy elmélete és gyakorlata is a hadtudományok köréből vette mind megalapozását, mind kifejtését, továbbá a futó és részletes esettanulmányait is. Az angol nyelvű kifejezés második tagja valóban jelenthet kutatást, de fejlesztést, tudományt, tant, keresést is. Nem vele van a nagyobb baj, hanem az első taggal. A magyar nyelvben is használt operáció szó jelenthet általában műveletet, de jelenthet műtétet, illetve hadműveletet is. Ezeket a részismereteket összeillesztgetve egyértelműen magasodik elénk a helyes megnevezés: „Hadművelettan”. Az a tudományterület, amely felsorolja egy hadművelet sikeres előkészítésének, irányításának és értékelésének komplex összetevőit, amelyeket időben és térben a megfelelő helyekre kell juttatni és mozgatni, működésben tartani, javítani, készletezni, selejtezni és hasonlók: élőerő, fegyverzet, járművek, üzemanyag, ruházat, élelem, egészségügyi rendszerek és egyebek.
Vajon van-e valaki, aki képes megnevezni azt a szintén idegen eredetű szót, amely mára szervesen bekerült a magyar nyelvbe, és egyértelműen, az élet minden területére érvényesen alkalmazhatóan lefedi a fent megnevezett részterületeket?
