A fenti címben szereplő két szakkifejezés alapvetően az egészségügy témaköréhez tartozik. Azért egészségügy a szakterület neve, mert a betegségekkel foglalkozik; olykor magukkal a beteg emberekkel is. Annyira igaz az utóbbi, hogy mindkét megidézett kifejezés jól alkalmazható bármekkora emberi közösségre, akár egy ország (divatosabb szóval: egy nemzet) teljes társadalmára is; az alábbi fejtegetésnek is ez az értelmezési tartománya.
A valós egészségügyben a terápiának az a célja, hogy következetes végrehajtásának köszönhetően a kezelt páciensnek a normálistól, a többséget jellemző egészséges állapottól való eltérését megszüntesse, ily módon visszavezesse őt egy kívánatosabb állapotba. A társadalom torzulásainak megszüntetésére irányuló terápia eltérhet ettől: vajon célja-e a vizsgált sokaságnak, a jelenlegi hatalmi megoszlást előnyben részesítő választópolgároknak a diagnosztikai részben leírt viselkedési mintától való eltérés? Egyértelmű, hogy nem: az érdekeik azt diktálják, hogy a Nagyságrendi Együttlopás Rendszere mindörökké fennmaradjon.
Terápia alatt itt egy reményeink szerint magasabb rendű erkölcsi bázison állva, azt tekintjük, mit kell tennie egy társadalmi-politikai szerveződésnek ahhoz, hogy az említett rendszert működtető jelenlegi elitet leváltsa. Itt kell visszatérni az előző részben hivatkozott, nagyjából egy évvel korábbi bejegyzés („Ki NER ma?”) záró bekezdésére, ahol akkor sikerrel kecsegtető megoldásként ezt vizionáltam: „Csak egy olyan kritikus nagyságú tömeg [írhatja mindezt felül], akiknek világlátásában a tudat és az erkölcs képes felülemelkedni és megtagadni a lét elsődleges, meghatározónak vélt szerepét.” Ezt a naiv feltételezést az azóta történt események alaposan megcáfolták, de egyúttal utat is mutattak az úgy tűnik, egyedüli üdvözítő üzenet megfogalmazása felé. Hogy is hangozna ez az üzenet?
„Kedves választópolgárok, nem kívánjuk önmagunkat angyaloknak hazudni. Legyetek meggyőződve arról, hogy politikusi mivoltunkat meg nem tagadva fogunk mi is bőven hazudni, csalni, lopni, sikkasztani, vesztegetni és vesztegetődni – de csak módjával. Szentül megígérjük, hogy az így zsebeinkbe irányított összegből a maihoz képest 10-15%-ot „lecsorgatunk” az alsóbb lopási szintekre, ráadásul regresszív elosztással, hogy legalulra jusson a legtöbb. Ráadásul békét kötünk minden olyan gazdag ellenfelünkkel, akikkel a jelenlegi hatalom annak ellenére harcban áll, hogy anyagilag is támogatnak minket, és ezért a jelenlegi bázisösszeg is növekedni fog. Juttassátok el hozzánk a szavazataitokat – és több fog jutni nektek!”
Hát nem pofonegyszerű?