A fenti három fogalom többek között a művészetek, művészek és művek körében bír releváns értelmezéssel. Szűkítsük még ezt is a konkretizálás kedvéért a szépirodalomra, sőt talán azon belül is a versírászatra.
A szoros összefüggés ellenére kijelenthető, hogy eltérő a három fogalom „mértékegysége”. Az életnek konkrét, dátumokkal meghatározható kezdete és vége van, tehát az idő dimenziójában zajlik. Az életmű alatt az adott szerző által a fizikai életének korlátaival határolt időszak alatt létrehozott alkotásokat értjük; a halmazt alkotó elemek köre azonban kevésbé egzakt. Versíró esetén feltétlenül ide tartoznak a művei, akárcsak az esszéi, kritikái, műfordításai, egyéb műfajokban alkotott szövegei. De vajon a levelezéséből mi tartozik bele? Vagy a magánnaplójából? Az utóélet alatt pedig többnyire események sorozatát értjük, leginkább egy-egy adott műhöz kötve.
Feltehető az a kérdés is: hogyan viszonyul egymáshoz e három fogalom az idősíkon? Van, aminek a kezdete egyértelműen meghatározható: az élet korábban kezdődik, mint akár az életmű, akár az utóélet. Az életmű kezdetét is kijelöli az idősíkon egy konkrét dátum. Azt is rögzíthetjük, hogy az élet a szerzőhöz köthető, az életmű a szerzőhöz és a műveihez, mégpedig a művei összességéhez; az utóélet viszont kifejezetten az egyes művekhez külön-külön. Ebből az is következik, hogy az utóélet átfedésbe kerülhet mind az élettel, mind az életművel: egy adott műnek már akkor is megkezdődhet az utóélete (például egy verses elbeszélésből filmet forgatnak), amikor a szerző még él és javában alkot.
Mármost van-e valami konkrét relevanciája annak, hogy minderről itt elmélkedek? Úgy tűnik, van. Ha – a matematika nyelvén – tekintjük a három fogalomnak egy adott koordináta-tengelyre, szerény személyemre eső vetületét, akkor rendre a következőket állapíthatom meg:
- a fizikai életem tart és köszöni, jól van;
- a versírói életművemet alighanem lezártnak fogadhatom el;
- az utóéletről abszolúte semmi sejtésem nincsen … vagy esetleg … ?
Egyes megfontolások szerint ehhez a fogalomkörhöz tartozik még az előélet is – szerintem viszont a köznapi értelmezésen túl már egy másik szakterület, a büntetőjog körébe. Ezzel kapcsolatban felmerül az úgynevezett „büntetett előélet hátrányainak eltörlése” lehetőség, amiről nekem nem igazán van jó véleményem. Szerintem ésszerűbb, ha az ítélet meghozatalakor – de talán már a büntető törvénykönyv megfelelő cikkelyeiben – előre kikötik, hogy a hátrányok meddig érvényesek és milyen feltételek mellett mellőzhetők.
