A mai napon jutott el a "feliratkozási törvénytervezet" a parlamenti általános vita fázisáig. Ezt megelőzően hosszú heteken át csócsálták az előzetes elgondolást kormánypártiak, ellenzékiek, különböző médiumokban megnyilatkozó választási és egyéb szakértők. Mindenki bekapta a csalit, hogy azon hamarjában, lehetőleg másokat megelőzve megcsillogtassa fölényes szakértelmét. A törvénytervezet majdani benyújtói (és az őket támogató szakértők) pedig éberen figyeltek és természetesen minden vállalható ellenjavaslatot beépítettek a normaszövegbe.
Hová vezetett mindez? Oda - és a jelenség messze nem első ízben figyelhető meg -, hogy a rendelkezés ellenzői gyakorlatilag fokról fokra javítottak a szövegen, elveszítve ezzel annak a lehetőségét, hogy a nyers formájában benyújtott normaszöveget mondatról mondatra haladva, először elhangzó érveik tucatjaival zúzzák szét darabjaira. Nem állítom, hogy nem maradt benne az alapjogok, a történeti hagyományok, az európai analógiák, az anyagi vonzat, a puszta logika és józan ész talajáról támadható gyenge pont, de a támadás élét jelentősen tompítja már, hogy az ellenzők szakmai hiúsága felülkerekedett a józan politikai-taktikai megfontolásokon.
Ebből a konkrét - nem először előforduló - esetből a következő általános következtetéseket vonom le, fenntartva persze a szubjektív megközelítésből eredő tévedés lehetőségét:
- A megszellőztetett, kidolgozás alatt álló tervezeteket csak a súlyuknak megfelelő komolysággal lenne szabad kezelni; érdemes megvárni, amíg olyan stádiumba jutnak, ahol már tételes jogok, kötelezettségek, szankciók, megalapozó háttérszámítások, pénzügyi vonzatok kapcsolódnak hozzájuk.
- Ugyanaz a véleményem a kormányfő napirend előtti felszólalásairól, évértékelőiről, itt-ott elhullatott beszédeiről, de még az írott kormányprogramokról is: amíg nem válnak törvénytervezet szövegévé, nem igazán érdemes kommentálni őket, mert saját munícióját lövöldözi el az ellenzék idő előtt.
- Ugyanakkor határozottan ellenzek bármiféle bojkottot, kivonulást, távolmaradást; ha a kormánypárti többség úgy fogad el ostoba törvényeket, hogy az ellenzék egységesen nemmel szavaz, akkor az utóbbiak soha nem vádolhatók azzal, hogy a nevüket adták hozzá. Sok-sok év múlva az országgyűlési jegyzőkönyvekben az adott képviselő neve mellett ilyen esetben a "nem szavazott" megjegyzés szerepel, ami egészen mást jelent, mint a rövid "nem" szavazat.
Frissítés, 2013 nyár: Az országgyűlési képviselő-választást megelőző regisztráció intézménye a mai ismereteink szerint csak a külhoni, úgynevezett "kettős állampolgárok" körére lett bevezetve.
