Átadom a szót mB-nek, aki beküldte szíves megvitatásra:
Lefordítottam egy Suzanne Vega dalt, talán többen is ismeritek - nagyon fontos benne a ritmus, és a nagyon egyszerű szóhasználat meg a nagyon tényszerű közlés. Ha lennének észrevételek, nagyon örülnék! A szöveg alább látható.
A dal meghallgatásához javasoljuk a "vega tom's diner" beírását a böngészőbe.
Van itt egy ideiglenes verzió (Lobra), amelyben csak néhány szó van megváltoztatva a ritmus valamivel pontosabb illeszkedése érdekében.
I am sitting In the morning Through the morning As I'm listening üldögélek délelőtt egyTom’s Diner
At the diner On the corner
I am waiting At the counter
For the man To pour the coffee
And he fills it Only halfway
And before I even argue
He is looking Out the window
At somebody Coming in
"It is always Nice to see you"
Says the man Behind the counter
To the woman Who has come in
She is shaking Her umbrella
And I look The other way
As they are kissing Their hellos
I'm pretending Not to see them
And Instead I pour the milk
I open Up the paper
There's a story Of an actor
Who had died While he was drinking
He was no one I had heard of
And I'm turning To the horoscope
And looking For the funnies
When I'm feeling Someone watching me
And so I raise my head
There's a woman On the outside
Looking inside Does she see me?
No she does not Really see me
Cause she sees Her own reflection
And I'm trying Not to notice
That she's hitching Up her skirt
And while she's Straightening her stockings
Her hair Is getting wet
Oh, this rain It will continue
To the bells Of the cathedral
I am thinking Of your voice...
And of the midnight picnic Once upon a time
Before the rain began...
And I finish up my coffee
And It's time to catch the trainTom presszója
kis presszóban lent a sarkon.
Arra várok, hogy a pultos
a kávém végre kiöntse .
De csak félig tölti ki és
még mielőtt szóvá tenném,
ő az ablakon kinézve
észrevesz egy érkezőt.
„Örvendek, hogy újra látom”
mondja a pult mögött állva
annak a nőnek, az érkezőnek,
aki az esernyőjét rázza,
hát inkább elfordulok,
amíg ők csókot váltanak,
én meg mintha nem is látnám,
kiöntök egy kis tejet.
Fellapozom az újságot:
egy színész van terítéken,
akit az ital vitt a sírba;
sosem hallottam még róla
jöjjön akkor hát a horoszkóp,
na és a viccrovat,
de közben érzem, hogy figyelnek
és a fejem felkapom.
Kint előttem épp egy nő áll,
rám néz – vajon lát-e engem?
Nem lát, hiszen nem is láthat,
csak a saját tükörképét.
Próbálom hát nem figyelni,
ahogy szoknyát igazít,
és míg ránt a harisnyáján,
a haja megázik kicsit
Elázott a délelőtt és
ömlik még, ahogy meghallom
a templomból a harangszót ...
És a hangodra gondolok
És az éjféli piknikünkre régesrég,
még az eső előtt
Kihörpintem a kávémat
és a vonathoz indulok.
