HTML

Satyrblog

Eredeti célom többek között amatőr alkotók szépirodalmi jellegű szövegeinek közreadása volt, ezek azonban egy bizonyos idő után az azóta megszűnt Faragóműhely nevű blogomba kerültek. Szerepelnek továbbá bevált kedvteléseim (labdarúgás, matematika, zene, nyelvek,...) köréből származó, remélhetően vitát is kiváltó bejegyzések, rövid aktuálpolitikai észrevételek. Ha úgy gondolod, hogy egy saját bejegyzésed jól illeszkedhet a blog jellemzőihez, a látogatók ízléséhez, küldd el a következő címre: miklos.varkonyi@gmail.com

Címkék

ady (1) ajovoemlekei (1) akadémia (1) alak art (1) állami támogatás (1) állatok (1) angol (15) átirat (1) ballada (1) britten (6) dalszöveg (15) divat (1) e.a.poe (1) életrajz (1) erotika (1) Európai Unió (1) felekezet (1) félrefordítás (1) felsőoktatás (1) finanszírozás (1) francia (1) frank zappa (1) futball (7) gól (1) győzelmi harsonák (1) hatod (1) hozzászólások (1) humor (24) ihlet (1) ingyenes (?) köznevelés (1) interjú (1) inverz (4) irónia (2) iskolakezdés (1) játékvezetés (3) jeszenyin (1) József Attila (1) kästner (1) képviselő (1) kipling (1) kivonat (1) klímakatasztrófa (1) könyvnap (1) kooperáció (9) környezet (1) koronavírus (3) korszerű tanszerek (1) Kozmosz (1) központozás (1) kritika (1) kultúra (6) leshelyzet (1) limerick (1) link (1) logika (1) madarak (1) magánkiadás (1) matek (1) matematika (1) mentőakciók (1) műbírálat (4) műfordítás (29) musical (1) német (3) népfelkelés (1) női BL (1) nyelvtan (1) nyereség (1) nyitási propaganda (1) orosz (1) ötvenhatos villamos (1) óvatosság (1) párbeszéd (1) philip sidney (1) poet (1) póker (1) politika (25) próza (1) radikalizmus (1) rejtvény (1) rezsidolgok (1) robert frost (1) ross satyr (18) sorozat (1) spanyol futball (1) sport (1) suzanne vega (2) szabálykönyv (1) szatíra (21) színház (1) szóhasználat (1) szonett (5) szonettkoszorú (1) szövegalkotás (1) szövegminőség (1) tankötelezettség (1) tanulmány (23) televízió (1) tender (1) tennyson (1) tesztelés (1) UEFA (1) újév (1) ujjgyakorlatok (12) üres struktúra (1) választás (5) vallás (1) valószínűségszámítás (1) VAR (1) vegyes rímképlet (1) vers (36) versenykiírás (1) videóasszisztens (1) videóklip (1) vita (6) western (1) xilofongyár (12) zene (9) zöldségek (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Lobra: Most 2022. március elseje van, 19:00 óra, és a megfelelő kijelző azt mutatja, hogy ezt a bejegyzés... (2022.03.01. 19:02) A Duna-kanyar gyöngyszeme
  • Lobra: A tény, hogy a közel kétezer megnyitás következtében rettentő sok, több mint 80 észrevétel özönlöt... (2022.02.09. 02:17) Néhány szubjektív mondat a vagyonokról
  • Lobra: A rezsiköltség-megtakarításokat végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie például azért, mert a ... (2022.02.06. 12:47) Rezsigazdálkodás - korábban és jelenleg
  • Lobra: Köztudott, hogy az ez évi férfi labdarúgó Európa-bajnoki döntő meccseinek egyik helyszíne Budapest... (2021.04.08. 19:59) Reszkess, koronavírus!
  • Ross Satyr: Az EU az egyes tagországokra bízza a döntést, vagyis elkerülhetetlen egy sokoldalú egyeztetés, ame... (2019.04.30. 11:59) Óraátállítás

Linkblog

Tegyünk különbséget

2022.02.23. 16:24 Lobra

A jelen idők egyik fontos demokratikus emberi alapjoga az állampolgárok választójoga, amely az őt definiáló körülményeknek köszönhetően azt fejezi ki, hogy alapesetben – többnyire egy alsó korhatár betöltését követően – minden egyes állampolgárnak egyrészt joga van kifejezni, hogy egyes tisztségek betöltésére kit tart legalkalmasabbnak a felkínált jelöltek közül, másrészt esélye van arra, hogy ő maga szerepeljen e jelöltek között. Maradjunk egyelőre az előbbinél. A világban sok féle rendszer létezik ennek a választási döntésnek a kifejezésére, talán a legelterjedtebb mód a választási szándék írásban való kifejezése egy, a jelölteket felsoroló űrlapon. Amint ez a választás megtörténik, attól kezdve a kapott (eredetileg) űrlapot érdekes módon szavazatnak nevezik. Nézzünk rá egy pillanatra, valóban azonos folyamat-e a választás és a szavazás.

valasztojog.jpgA „választás” szó egyértelműen arra utal, hogy több (legalább kettő) lehetőség közül egyet megjelölünk, mert őt (személyt) vagy azt (tárgyat) tartjuk a legalkalmasabbnak az ismert célra (példa: kit választana országgyűlési képviselőnek Pesterzsébetről). Ugyanerről van-e vajon szó, amikor szavaznunk kell? Szerintem egyáltalán nem. A szavazás lényege az, hogy egyetlen szubjektumot vagy objektumot értékelünk olyan módon, hogy az általunk jellemzőnek tartott vagy a kérdező által vizsgálni kívánt minőségét társítjuk egy véges számú értékből álló skála valamelyik tagjával (példa: értékelje egy 1 és 10 közötti skálán a középcsatár teljesítményét). Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor arra kell jutnunk, hogy a népszavazás valójában választás (az Igen és Nem válasz közül). Amikor tehát egy sikeres folyamat végén azt mondjuk: „Megszavaztuk Pryx Jakabot elnöknek”, akkor ez természetesen téves állítás; megválasztottuk őt. Ezt megelőzheti, hogy szavazást tartunk Pryx Jakab és további két (vagy akár hat) jelölt alkalmasságának mértékéről, akár több eltérő jellemző alapján. Az exit poll riporterek „Kire szavazott?” kérdése tehát logikailag hibás.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ross-satyr.blog.hu/api/trackback/id/tr7017764618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása