Részben az orvostudomány, de szerintem nagyobb részben az azt támogató mérnöki-műszaki-informatikai tudományterületek folyamatos fejlődésének hatásaként a frissen elhalt személyeknek egyre több belső szerve, de akár érzékszerve is jelenthet másodlagos hasznosítási forrást más emberek számára. Bármekkora mértékű is azonban a haladás ezen a területen, az emberek egyedi jellemzőit meghatározó legfontosabb szervünk ebből a szempontból totális kivételt jelent.
Az agy, amely irigylésre méltó pontossággal szervezi, szabályozza, programozza a fent említett belső szervek és érzékszervek működését mind külön-külön, mind a rendszer szintű harmonikus együttműködés szintjén, makacsul ellenáll a halál utáni hasznosítás minden kísérletének. Az még elképzelhető, hogy a többi szerv összjátékának irányítása a jövőben folyamatosan átadható lesz mesterséges produktumoknak – de képes lesz-e valaha az orvostudomány és a segítő részterületek egy másik személybe átörökíteni azt a több tízezer ismeretet, rutinfolyamatot, képességet, elvont tudást, élményt és emléket, ízlést, rokon- és ellenszenvet, amely ma a halál pillanatában azonnal, teljességgel megsemmisülni látszik?
Szívesen megismerném mások kapcsolódó gondolatait is.
Donáció
2019.05.16. 15:00 Lobra
Szólj hozzá!
Címkék: tanulmány kooperáció
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ross-satyr.blog.hu/api/trackback/id/tr2414830438
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
