(Az alább sorolt adatok forrása a Wikipédia és a hivatkozott törvényszövegek.)
Az 1989. évi XVII. törvény szövege:
28.§ (1) Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha
a) az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és
b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott.
Ez a törvényhely többszöri módosítás után jelenleg gyakorlatilag annyit ír elő, hogy a népszavazás érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak többsége, de legalább 25%-a egybehangzóan szavaz.
Visegrádi Együttműködés:
Történelmi előzmény: 1335-ben hozta létre Károly Róbert a cseh és lengyel királlyal, Bécs vámolási joga ellen – gazdasági virágkor követte mindhárom országban. Felújítására került sor 1991. február 15-én. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában.
Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról. Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmi és mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is. A szervezet jelenleg egy irodával rendelkezik Pozsonyban, a résztvevők EU-tagsága miatt meglehetősen háttérbe szorult.
Észak-Atlanti Katonai Szövetség (NATO):
Ügydöntő népszavazás 1997. november 16-án a NATO-hoz való csatlakozásról, amely az új népszavazási törvény főpróbája is volt: az Országgyűlés 1997 nyarán úgy határozott, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre. Megjelent 49,2% - Igennel szavazott 86%.
Magyarország 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált. Egy történelmi adalék: 1999. március 24-én ENSZ felhatalmazásra a NATO megkezdte Szerbia bombázását. A kárt szenvedett objektumok között volt többek között a Zastava autógyár, a belgrádi Állami Televízió székháza és a Kínai Nagykövetség.
Európai Unió (EU):
Magyarország 1991 óta – a Varsói Szerződés megszűnésétől – volt társult tag. 1998-tól csatlakozási tárgyalások folytak, 2003. április 12-én ügydöntő népszavazás volt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében. Megjelent 45,62% - Igennel szavazott 83,76%. Magyarország az EU tagja 2004. május 1-től.
