Szóval ezek (is) várakoznak a 96-sorossá való kiterjesztésre? Egyelőre négy egész különböző kis univerzumcsíra, ahogy nézem. Háromhoz egyelőre nem is tudnék folytatást elképzelni (már ha csakugyan kezdősorok, de a második biztosan nem az), a harmadikat talán elvinném egy irányba négy sor erejéig, de meg kell mondjam, eléggé fogcsikorgatva megy nekem ez a forma.:)

Kislányuk a mákgubóknál
ügyeskedik egy nagy késsel,
beltartalmuk sokat kóstál,
ha a díler meg nem késel.

@wormblad: Csöppet sem érződik rajta a fogcsikorgatás, kimondottan jó a folytatás! :) És mivel falun vagyunk, a család nagy (négy generáció él együtt), tovább gördíthető a történet talicskája. Én ezt most határozottan kihívásnak érzem, nekiveselkedem lassan.

@Lobra: Akkor benne lesz az én négy sorom is? Kíváncsi vagyok, merre gördíted azt a talicskát.

Most jutott eszembe, hogy milyen fantasztikus verseket írtunk néhány csoporttársammal, amikor egyszer (iszonyú régen) egy terepgyakorlatról hazafelé tartottunk. A módszerünk a régi klasszikus volt: írtunk pár sort egy papírra, majd behajtottuk, hogy csak az utolsó látszódjon, és továbbadtuk. Született vagy négy remekmű Balatonvalamitől Szolnokig, Mezőtúrig, az eleje mindnek kanyargott rendesen, de azután beállt a téma. Sajnos nincsenek meg, egyikünk (nem én) hazavitte, elhányta…
A befejező sorokat egyesével írtuk mindegyiknél. És egy ilyenre, hál’Istennek, emlékszek.

…
a csizmát nyomban falhoz vágta
ledőlt a mennyezetes ágyra
nem gondolt többé lányra
rákapott a szomszéd fiára

(másodjára írom újra, ez még hagyján, de ha a szomszéd blogot próbálom megnyitni, rögtön leáll és újraindítja magát a gépem)

@wormblad: Nagyon nagy valószínűséggel benne lesz a Te négy sorod is. Sajnálom, hogy a koprodukált versek az enyészetéi lettek, és jobbulást kívánok a gépednek is.

Ma este megint Champions League forduló van, úgyhogy ritkábban leszek...