HTML

Satyrblog

Eredeti célom többek között amatőr alkotók szépirodalmi jellegű szövegeinek közreadása volt, ezek azonban egy bizonyos idő után az azóta megszűnt Faragóműhely nevű blogomba kerültek. Szerepelnek továbbá bevált kedvteléseim (labdarúgás, matematika, zene, nyelvek,...) köréből származó, remélhetően vitát is kiváltó bejegyzések, rövid aktuálpolitikai észrevételek. Ha úgy gondolod, hogy egy saját bejegyzésed jól illeszkedhet a blog jellemzőihez, a látogatók ízléséhez, küldd el a következő címre: miklos.varkonyi@gmail.com

Címkék

ady (1) ajovoemlekei (1) akadémia (1) alak art (1) állami támogatás (1) állatok (1) angol (15) átirat (1) ballada (1) britten (6) dalszöveg (15) divat (1) e.a.poe (1) életrajz (1) erotika (1) Európai Unió (1) felekezet (1) félrefordítás (1) felsőoktatás (1) finanszírozás (1) francia (1) frank zappa (1) futball (7) gól (1) győzelmi harsonák (1) hatod (1) hozzászólások (1) humor (24) ihlet (1) ingyenes (?) köznevelés (1) interjú (1) inverz (4) irónia (2) iskolakezdés (1) játékvezetés (3) jeszenyin (1) József Attila (1) kästner (1) képviselő (1) kipling (1) kivonat (1) klímakatasztrófa (1) könyvnap (1) kooperáció (9) környezet (1) koronavírus (3) korszerű tanszerek (1) Kozmosz (1) központozás (1) kritika (1) kultúra (6) leshelyzet (1) limerick (1) link (1) logika (1) madarak (1) magánkiadás (1) matek (1) matematika (1) mentőakciók (1) műbírálat (4) műfordítás (29) musical (1) német (3) népfelkelés (1) női BL (1) nyelvtan (1) nyereség (1) nyitási propaganda (1) orosz (1) ötvenhatos villamos (1) óvatosság (1) párbeszéd (1) philip sidney (1) poet (1) póker (1) politika (25) próza (1) radikalizmus (1) rejtvény (1) rezsidolgok (1) robert frost (1) ross satyr (18) sorozat (1) spanyol futball (1) sport (1) suzanne vega (2) szabálykönyv (1) szatíra (21) színház (1) szóhasználat (1) szonett (5) szonettkoszorú (1) szövegalkotás (1) szövegminőség (1) tankötelezettség (1) tanulmány (23) televízió (1) tender (1) tennyson (1) tesztelés (1) UEFA (1) újév (1) ujjgyakorlatok (12) üres struktúra (1) választás (5) vallás (1) valószínűségszámítás (1) VAR (1) vegyes rímképlet (1) vers (36) versenykiírás (1) videóasszisztens (1) videóklip (1) vita (6) western (1) xilofongyár (12) zene (9) zöldségek (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Lobra: Most 2022. március elseje van, 19:00 óra, és a megfelelő kijelző azt mutatja, hogy ezt a bejegyzés... (2022.03.01. 19:02) A Duna-kanyar gyöngyszeme
  • Lobra: A tény, hogy a közel kétezer megnyitás következtében rettentő sok, több mint 80 észrevétel özönlöt... (2022.02.09. 02:17) Néhány szubjektív mondat a vagyonokról
  • Lobra: A rezsiköltség-megtakarításokat végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie például azért, mert a ... (2022.02.06. 12:47) Rezsigazdálkodás - korábban és jelenleg
  • Lobra: Köztudott, hogy az ez évi férfi labdarúgó Európa-bajnoki döntő meccseinek egyik helyszíne Budapest... (2021.04.08. 19:59) Reszkess, koronavírus!
  • Ross Satyr: Az EU az egyes tagországokra bízza a döntést, vagyis elkerülhetetlen egy sokoldalú egyeztetés, ame... (2019.04.30. 11:59) Óraátállítás

Linkblog

A választójogról

2022.02.08. 22:26 Lobra

A demokratikus országokra nagyjából egyöntetűen jellemző, hogy az állampolgárok által nem túl bonyolult feltételek teljesítése esetén mindenkire kiterjedően gyakorolható aktív és passzív választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen. A sokak által ismert kivételek egyike az Amerikai Egyesült Államok, ahol az Elnököt nem közvetlenül, hanem úgynevezett elektorok beiktatásával választják meg. Érdemes megnézni, valóban teljesülnek-e az említett jelzők (állítmányok) az úgynevezett anyaországi és az úgynevezett külhoni magyar állampolgárokra.

valasztojog.jpgAz általánosságról már esett szó, közelítsünk rá: mindenki lehet választó, viszont csak az anyaországi állampolgár (akinek lehetősége van és kötelessége ajánló aláírásokat gyűjteni) lehet választható. Térjünk rá az egyenlőségre. Ha abból indulunk ki, hogy a vegyes magyar választási rendszerben csak az adhat le voksot egyéni választási körzetben elinduló képviselőjelöltre, aki a lakáscíme alapján hivatalosan regisztrálva van az adott körzetben, akkor ez első közelítésben nem zárja ki az „egyenlő” jogot, hiszen ilyen előírás az anyaországiakra is érvényes. Tekintsünk ebben az értelemben törvényesnek minden, bármilyen ideiglenes tartózkodási hely létesítését célzó intézkedést.

Az már izgalmasabb, hogy egy külhoni állampolgárt semmi nem akadályoz meg abban, hogy voksot adjon le az Európai Parlament képviselőjére mind a magyar, mind a tartózkodási országa listáján. Ezáltal a politikai preferenciáját kétszeresen fejezheti ki az anyaországi választóhoz képest. Arról már, hogy a levélben való voksküldés mennyire biztosítja az abszolút és a relatív (egy másik levél tartalmához képest értelmezett) titkosságot, eltérőek a vélemények. Az is kérdéses lehet, hogy a Magyarországon érvényes lakcímmel rendelkező, de életszerűen külföldön tartózkodó honpolgár miért nem voksolhat levélben, vagy megfordítva: miért nem írják elő a külképviseleteken való (esetleg online) voksolást a külhoniakra, hiszen az online lehetőség az idő múlásával szinte biztosan ki fog terjedni a normál anyaországiakra is. A különbségtétel okára hosszú évek óta nincs válasz. Attól tartok, nem az EBESZ volna a legilletékesebb a magyarországi képviselőválasztás tisztaságának elbírálására.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ross-satyr.blog.hu/api/trackback/id/tr817320156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása