Satyrblog

Eltérnek a közelítések arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett szuperkupa-meccsek lezárnak vagy elindítanak-e egy szezont az egyes labdarúgó ligákban; a megrendezésük dátuma alapján az utóbbira is vannak érvek, tekintsük tehát az FC Barcelona 2017/2018-as szezonban nyújtott teljesítménye elemzésének szempontjából a Spanyol Szuperkupa két nyár végi mérkőzését a következő szezonhoz tartozónak.

Ha már így tettünk, akkor viszont egy meglehetősen halvány kezdésről kell beszámolni: két vereségről a Real Madridtól. Essünk akkor túl még két kanál feketelevesen: a Romától a BL-visszavágón elszenvedett és kiesést jelentő, és a bajnoki veretlenségnek véget vető fiaskó a Levante ellen. Hogy a kupasorozatban az Espanyol is aratott egy győzelmet a Barca ellen, annak nem volt súlyos következménye. Vajon hogyan kell értékelni öt vereséget ötvenkilenc mérkőzés (2 Spanyol Szuperkupa, 38 bajnoki, 10 BL- és 9 Király Kupa) alatt, egyáltalán érdemes-e bármiféle összevont értékelésre gondolni? Szerintem ragadjuk ki a legnagyobb terhelést jelentő La Liga szereplést.

A szezon 2017. augusztus végén kezdődött, és hivatalosan tegnap, 2018. május 20-án késő este ért véget, de a csapat már a 33. forduló után, még veretlenül, matematikailag is elnyerte a bajnoki címet. A szezon során 28 győzelmet aratott, 9 döntetlent ért el, és 1 vereséget szenvedett. A teljesítmény hitelesebb számításához térjünk vissza a korábbi 2-1-0 pontozási rendszerhez (a 3-pontos rendszer indokolatlanul bünteti a döntetlent a győzelemhez képest). Ennek alapján a csapat 65 pontot ért volna el, amely a megszerezhető 76-hoz képest 85,5% lenne; a gólkülönbsége 99-29. Hasonló teljesítmény megismétlése akkor eredményezhet ismét sikert, ha a közvetlen riválisok viszonylag sok pontot veszítenek el egymás ellen is, a Barca pedig a rangadókon nem kap ki tőlük.