HTML

Satyrblog

Eredeti célom többek között amatőr alkotók szépirodalmi jellegű szövegeinek közreadása volt, ezek azonban egy bizonyos idő után az azóta megszűnt Faragóműhely nevű blogomba kerültek. Szerepelnek továbbá bevált kedvteléseim (labdarúgás, matematika, zene, nyelvek,...) köréből származó, remélhetően vitát is kiváltó bejegyzések, rövid aktuálpolitikai észrevételek. Ha úgy gondolod, hogy egy saját bejegyzésed jól illeszkedhet a blog jellemzőihez, a látogatók ízléséhez, küldd el a következő címre: miklos.varkonyi@gmail.com

Címkék

ady (1) ajovoemlekei (1) akadémia (1) alak art (1) állami támogatás (1) állatok (1) angol (15) átirat (1) ballada (1) britten (6) dalszöveg (15) divat (1) e.a.poe (1) életrajz (1) erotika (1) Európai Unió (1) felekezet (1) félrefordítás (1) felsőoktatás (1) finanszírozás (1) francia (1) frank zappa (1) futball (7) gól (1) győzelmi harsonák (1) hatod (1) hozzászólások (1) humor (24) ihlet (1) ingyenes (?) köznevelés (1) interjú (1) inverz (4) irónia (2) iskolakezdés (1) játékvezetés (3) jeszenyin (1) József Attila (1) kästner (1) képviselő (1) kipling (1) kivonat (1) klímakatasztrófa (1) könyvnap (1) kooperáció (9) környezet (1) koronavírus (3) korszerű tanszerek (1) Kozmosz (1) központozás (1) kritika (1) kultúra (6) leshelyzet (1) limerick (1) link (1) logika (1) madarak (1) magánkiadás (1) matek (1) matematika (1) mentőakciók (1) műbírálat (4) műfordítás (29) musical (1) német (3) népfelkelés (1) női BL (1) nyelvtan (1) nyereség (1) nyitási propaganda (1) orosz (1) ötvenhatos villamos (1) óvatosság (1) párbeszéd (1) philip sidney (1) poet (1) póker (1) politika (25) próza (1) radikalizmus (1) rejtvény (1) rezsidolgok (1) robert frost (1) ross satyr (18) sorozat (1) spanyol futball (1) sport (1) suzanne vega (2) szabálykönyv (1) szatíra (21) színház (1) szóhasználat (1) szonett (5) szonettkoszorú (1) szövegalkotás (1) szövegminőség (1) tankötelezettség (1) tanulmány (23) televízió (1) tender (1) tennyson (1) tesztelés (1) UEFA (1) újév (1) ujjgyakorlatok (12) üres struktúra (1) választás (5) vallás (1) valószínűségszámítás (1) VAR (1) vegyes rímképlet (1) vers (36) versenykiírás (1) videóasszisztens (1) videóklip (1) vita (6) western (1) xilofongyár (12) zene (9) zöldségek (1) Címkefelhő

Friss topikok

  • Lobra: Most 2022. március elseje van, 19:00 óra, és a megfelelő kijelző azt mutatja, hogy ezt a bejegyzés... (2022.03.01. 19:02) A Duna-kanyar gyöngyszeme
  • Lobra: A tény, hogy a közel kétezer megnyitás következtében rettentő sok, több mint 80 észrevétel özönlöt... (2022.02.09. 02:17) Néhány szubjektív mondat a vagyonokról
  • Lobra: A rezsiköltség-megtakarításokat végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie például azért, mert a ... (2022.02.06. 12:47) Rezsigazdálkodás - korábban és jelenleg
  • Lobra: Köztudott, hogy az ez évi férfi labdarúgó Európa-bajnoki döntő meccseinek egyik helyszíne Budapest... (2021.04.08. 19:59) Reszkess, koronavírus!
  • Ross Satyr: Az EU az egyes tagországokra bízza a döntést, vagyis elkerülhetetlen egy sokoldalú egyeztetés, ame... (2019.04.30. 11:59) Óraátállítás

Linkblog

Koszorúzz szonettel!

2020.04.10. 11:05 Lobra

Ez itt alább egy visszatekintés: a mai napot és a mai körülményeket tudomásul véve emlékezünk meg egyrészt egy száztizenöt, másrészt egy ötvenöt évvel korábbi napról. A korábbi dátum – legalább is névleg – egy egész ország, egy szellemi szakma, a magyar kultúra számára nevezetes; a későbbi csak a magam számára az. Száztizenöt éve, 1905. április 11-én született József Attila, és ennek az eseménynek tiszteletére 1964. óta ez a nap Magyarországon minden évben a Költészet Napja, amelyet a versek szerelmesei igyekeznek méltó rendezvényekkel felékíteni.

kozmosz_3.jpgA másik dátum, amelyet még csak nem is tudok ma már napra pontosan felidézni, az 1965. évi iskolai szünetre esett. Végzős technikumi hallgató voltam, és a kissé különc, de nagy tudású, mély műveltségű magyar tanárunk azt kérte tőlünk, hogy a szünet alatt válasszunk ki egy tetszőleges regényt, novellát, drámát, filmet, verset, és írjunk róla kritikai elemzést három-négy oldalon. Hosszú habozás után egy verset választottam: a József Attila által 18 éves korában írt „A Kozmosz éneke” című szonettkoszorút, lásd például itt:

Szükségesnek tartok itt egy rövid szakmai kitérőt. A szonettkoszorú alapja egyetlen szonett, az úgynevezett mesterszonett, amelynek rendre mind a tizennégy sorát egy másik szonett kezdősoraként, majd a mesterszonett következő sorát annak a másik szonettnek a záró soraként használja a költő. Amikor ez megvan, akkor lép egy sornyit, és a mesterszonett következő sorával kezdi, majd az azt követő sorral fejezi be a következő új szonettet. Ezen a módon tizennégy újabb szonettet ír meg; a tizennegyedikre az jellemző, hogy a mesterszonett utolsó sorával kezdi, és a mesterszonett kezdő sorával fejezi be. Ez a leírás olvasatként elkerülhetetlenül bonyolult, a művet megnézve azonban azonnal egyértelműen látszik a séma. Itt van a kitérő vége.

kozmosz.jpgTermészetesen nem vagyok képes visszaidézni az ötvenöt évvel korábbi amatőr esszémnek talán egyetlen mondatát sem, de a fő megállapítására máig is emlékszem. Ez formailag egyetlen, tartalmilag két sorra vonatkozott: a „származtatott” első szonett kezdő sorára, amellyel ugynakkor – kényszerűen – a „származtatott” tizennegyedik szonett befejeződött. Ez a sor így hangzik: „Külön világot alkotok magam”.

Azt hiszem, csak egy kreatív szellemmel megáldott lángész képes megalkotni egy olyan négy szavas mondatot, amelynek a szövegkörnyezettől függően mind a négy szava más-más módon érthető. A szonett kezdetén a mondat „külön világ” része azt jelenti, hogy minden emberi egyed egy speciális, bárki mástól mind fizikai, mind szellemi értelemben eltérő rendszernek tekinthető. Ebben a rendszerben alapvetően azonos, de részleteikben számos ponton eltérő részrendszerek működnek: mechanikus (szilárd, de rugalmas vázrendszer, az ízületek, az izmok és az inak kapcsolatai), hidraulikus (a vérkeringés, a vizelet, a verejték és egyéb testi folyadékok feldolgozása), pneumatikus (légzés, táplálékfeldolgozás, köhögés és tüsszentés, beszéd és hangadás), villamos (az ingerületek, észlelések, idegrendszeri parancsok fogadása, feldolgozása, átalakítása, továbbítása). Az „alkotok magam” állítmányi-alanyi részlet jelentése itt nem több, mintha csak annyi állna ott: „vagyok [én]”. Ha tehát a teljes mondatot értelmezzük, nagyjából annyit jelenthet: „Minden ember a többiektől eltérő rendszer”.

Ettől a kijelentéstől jut el a költő százkilencvenhat soron át mesteri tartalommal és a szigorú formai előírásokat betartva a formailag ugyanúgy hangzó, de jelentésében tökéletesen eltérő záró sorig. Amit itt olvashatunk, az már nem egy ismert tény megállapítása, sokkal inkább egy ígéret, egy célkitűzés, akár egy „ars poetica” is lehet. Itt a „világ” a mondaton belül továbbra is tárgy, de már nem az emberi testet, hanem – a címválasztást is magyarázva – az Univerzumot, a Kozmoszt jelenti. A „külön” jelzőt az olvasó belső füle szívesebben olvasná „különb” értelemben, mert így együtt már azt jelentené, hogy a létezőhöz képest jobb, tökéletesebb, igazságosabb lesz a megcélzott, az inkább még csak elképzelt világ.

kozmosz_2.jpgNagyon fontos a szerepe az „alkotok” állítmánynak. A koszorú legelején csak a létige passzív szinonimájaként szerepel, itt azonban már nagyon is aktív értelemben: gyakorlatilag a teremtéssel, létrehozással rokon értelmű. Hasonlóan alakul át a „magam” alany is: a koszorú elején csak a személyes névmást helyettesíti, itt azonban már azt is kifejezi, hogy ehhez az alkotáshoz nincs szüksége a költőnek senki más segítségére, se emberi, se akár isteni közrehatásra; kizárólag a költő leírt szavai hozzák létre az elméjében élő új, jobb világot.

Ennyi jutott úgy hirtelen eszembe a holnapi napról. Talán még két dolog: József Attila 18 éves korában írta meg ezt a szonettkoszorút (előtte magyar nyelven még senkitől nem adtak ki hasonlót), és én sem voltam több 18-nál, amikor az amatőr esszét megírtam. Annyit teszek még hozzá, hogy az azóta eltelt ötvenöt év alatt magam is alkottam három szonettkoszorút: szándékom szerint mindegyikük egy-egy „külön világ”.

Szólj hozzá!

Címkék: vers kultúra tanulmány szonett József Attila Kozmosz szonettkoszorú

Pályázatok

2020.04.08. 13:46 Lobra

A Matáv RT alkalmazottjaként olyan munkakört töltöttem be a 90-es évek elején és közepén, ahol szoros figyelemmel kísérhettem a privatizációs pályázatot kísérő tevékenységeket; innen származnak bizonyos alábbi ismereteim.

ujsag.jpgNapjainkban gyakran jelennek meg elvileg hasonló tartalmú cikkcímek önmagukat ellenzékinek valló médiatermékek hasábjain: “Hambalgó Dömötör ismét elnyert egy 12 milliárdos közbeszerzési pályázatot”. Meglátja ezt egy önmagát szintén ellenzékinek valló átlagos olvasó, és vajon mi fut végig a fejében? Mégpedig akkora erővel, hogy azon nyomban kommentárt is ír a közzétett cikk alá: “Na tessék, már megint ez a semmire kellő oligarcha gazdagodik 12 milliárddal, a mi pénzünkből!”

Valójában természetesen szó sincs ilyesmiről. A számadat mindössze azt jelzi, hogy Hambalgó Dömötör cége a specifikált munkát az általa megjelölt 12 milliárd forintos összegért hajlandó elvégezni, vagyis tevékenysége során összesen nagyjából ilyen összegű számlát nyújt be a megbízóhoz. Vegyünk sorra néhány változatot először arra, hogy mivel rendelkezhet ez a cégtulajdonos, kezdjük a számára legkedvezőbbel.

Hambalgó úr cégének egyrészt teljes összegében, elkölthető készpénzben rendelkezésére áll a megjelölt összeg, egyetlen forintját sem szánja a versenykiírásban, illetve saját ajánlatában megjelölttől eltérő célra, és mindaddig nélkülözni képes ezt az összeget, amíg címére a megbízó eljuttatja a részszámlákon jelölt összegeket. Másrészt a saját cége rendelkezik a lebonyolításhoz szükséges munkaerővel, berendezésekkel, szellemi tőkével (például szoftverek), jogi támogatással, szabadidővel, stb. Máshogy fogalmazva ez azt jelenti, hogy a feladat elvégzéséhez sem bankhitelt nem kell felvennie, sem alvállalkozókat nem kell szerződtetnie vagy társvállalkozókkal összefognia; megtakaríthatja tehát a kamatfizetést, és nem kell plusz összegeket biztosítania az alvállalkozók nyereségére. Tovább csökkentheti kiadásait, ha a feladat elvégzésére a megbízó speciális kedvezményeket (adók, illetékek, jutalékok, stb.) nyújt.

palyazat.jpgAhhoz, hogy Hambalgó úr cégének ezzel foglalkozó munkatársai egy ésszerű vállalási összeget jelölhessenek meg, sokrétű munkát kell végezniük. Természetesen adniuk kell egy becslést a feladat végrehajtása során várhatóan felmerülő kiadásokra; ez az alap. Igyekezniük kell emellett kipuhatolni, milyen árat tartana elfogadhatónak a megbízó, és azt is, hogy versenytársai várhatóan mekkora összeget jelölnek meg a saját ajánlatukban. Nyilván hasznos figyelembe venniük, hogy hasonló tartalmú korábbi pályázatok során mekkora vállalkozási összegek bizonyultak egyrészt esélyesnek, másrészt elfogadható nyereségrátát biztosítónak; akár maguk voltak a fővállalkozók, akár más hazai vagy akár nemzetközi cégek. Fontos részletkérdés, hogy a megbízó mekkora nyereségrátát tarthat elfogadhatónak a vállalkozó számára.

Ha a Hambalgó cég mindenre odafigyelve azt számolja ki, hogy a feladat végrehajtása a számára 10 milliárdba kerülne, akkor jó szívvel jelölheti meg ajánlati összegként a 12 milliárd forintot, akkor is, ha a 20% mértékű nyereség természetesen túlzottnak tűnik. Csakhogy ebből az elméleti 2 milliárdos nyereségből kell majd kifizetnie a társasági nyereségadót és számos illetéket, járulékot; esetleg kénytelen áthidaló hitelösszegeket felvenni ideiglenes likviditási zavar esetén. Ha az ő pályázatuk nyer, akkor a részletes végrehajtási szabályozásokat amúgy is egy szigorú szerződés rögzíti majd, pontosabb számadatokkal.

Mi látszik tehát logikusnak, ha valaki – amint kezdetkor feltételeztük – azt olvassa, hogy “Hambalgó Dömötör ismét elnyert egy 12 milliárdos közbeszerzési pályázatot”? Szerintem az, hogy a látható összeget nyugodtan ossza el tízzel, ha azt szeretné tudni, hogy ha minden kedvező, mennyit nyer a cég a tevékenység végrehajtásával.

Szólj hozzá!

Címkék: tanulmány nyereség tender versenykiírás

Veszélyvakság

2020.04.06. 08:30 Lobra

Úgy értesültem, hogy ez a koronavírus história külföldi országokat, azok állampolgárait és vezető politikusait is érinti. Nem azonos módon reagálnak rá, ez nem is volna elvárható; ahhoz Világkormány kellene, de nincs. Hasonlóságokat azért lehet találni a nagyon gyorsan meghozott, ezért természetesen arányos kockázatot is viselő rendelkezéseikben. Egyelőre csak említsük meg, hogy mire lehet ezek között gondolni, ezen a ponton még ne fedjük fel a mögöttük meghúzódó nyilvánvaló okot.

Az egészségügyet érintő rendkívüli és járványügyi rendelkezések nem kívánnak magyarázatot: a megbetegedett személyeket gyógyítani kell, a járvány terjedését meg kell fékezni. A kérdéses intézkedések a rohamosan visszaeső gazdaságra vonatkoznak. Nagyon sok országban döntöttek úgy, hogy fokozottan javasolják a munkaadóknak a munkavállalóik megtartását és a korábbihoz hasonló mértékű bérezését még akkor is, ha a vállalkozásuknak ugrásszerűen csökken a bevétele; ezek a munkaadók komoly állami pénzforrásokat kapnak a bevételcsökkenés kiegyenlítése céljából. Ahol semmiképpen nem tudnak ezzel élni, ott a kényszerűen elbocsátott munkavállalók kapják meg az államtól korábbi bérük 70-80-90 százalékát.

munkanelkuli.jpgA fenti két, tartalmában lényegesen eltérő, ám célzatában azonos intézkedés közül az elsőre vonatkozóan nálunk is történt (vagy az ígéretek alapján történhet) valami hasonló a vállalkozások tovább élése érdekében, bár már ez is ellentmond az Orbán-féle „ajándékpénz” elgondolásnak. A második, nem kevésbé fontos elgondolásnak azonban mindeddig hírét sem hallottuk. Az eltelt hónap alatt hivatalosan, ismert mértékben munkanélkülivé és így munkabér nélkülivé válók tömege már most több tízezer, és még csak a kezdetnél tartunk. A munkanélküliség ilyen gyors növekedése most azt a szektort is komolyan érinti, amelybe a középosztály egyedei tartoznak, akikre és családjukra a viszonylag biztos megélhetés, de jelentős tartalék felhalmozására való képtelenség jellemző.

vaksag_1.jpgMég nem teljes mértékben ismert, honnan igyekszik plusz bevételt szerezni a költségvetés, bár egyes elgondolások komoly ellenszenvet váltottak ki. Nem kevésbé érthetetlen az elmaradt pénzelvonások sokasága, például a dúsgazdag oligarchák befizetésre kényszerítésének hiánya. Kíséri mindezt az Európai Unió részéről megnyilvánuló nagylelkű segítőkészség teljes lebecsülése, tagadása.

A legfelső magyar politikai vezetésnek, amely járványmentő akcióhősként állítja be önmagát, van még egy napnyi ideje elgondolkodni arról, mit kockáztatnak az ésszerű rendelkezések elmaradása esetén. Nem írom ide, mert kellő „jóindulat” esetén büntethető kijelentésnek számíthatnák.

Frissítés: Elmúlt egy-két nap, és kiderült a kormány mentőprogramjának találó, több ponton is indokolt megnevezése: "Hulljon a férgese!"

Szólj hozzá!

Címkék: tanulmány koronavírus mentőakciók

Számok, betűk

2020.04.03. 07:49 Lobra

foldlakok_1.jpgMinden másodperc elteltével egyre többen élünk itt a Földön; abban a fázisban vagyunk, amikor a születések dinamikája még erősebb az elhalálozások dinamikájánál. Akárhányan legyünk is azonban, biztos, hogy nincs közöttünk két olyan élő ember, akik minden lehetséges jellemzőjükben, leírásukban, mutatójukban teljesen azonosak lennének.

Az említett jellemzők között számos olyan van, amely csak rövidebb vagy hosszabb szóbeli kifejtésben képes leírni egy szubjektumot. Vannak azonban jelentős számban olyanok is, amelyek kifejezhetők számok (testtömeg, testmagasság, nyakméret, stb.) vagy betűk (vércsoport, DNS, stb.) formájában, akár egy elterjedt mértékegységet használva, akár anélkül. Érdekes jellemzőpár az életkor és a testfelépítés, amelyekre mind számszerű, mind betűjellemző használható, ráadásul a két betűkészletben számos azonos karakter szerepel.

eletkor.jpgKonkretizáljuk az utóbbit. Ami engem illet, többször bevallottam már, és új Facebook profilképem is megerősíti, hogy életkorom túlhaladta a két X-et, sőt: előttük büszkélkedik egy L is. Ugyanez a három betű, fordított sorrendben, jellemezhetné akár a testfelépítésemet (pólóméretemet) is; szerencsére nem így van. De maradjunk az életkoromnál. Az eddig betöltött hetvenhárom évem nagyjából megegyezik egy ma itt nálunk születendő hímnemű egyed átlagosan várható élettartamával, amiből eléggé megalapozottan vonhatom le azt a következtetést, hogy nem sok az esélyem jelenlegi életkorom megduplázására. Ehhez a tényhez legfeljebb a tudomásul vétel szintjén viszonyulok, nem kelt bennem sem örömet, sem félelmet.

mernok.jpgBiztos azonban, hogy befolyásolja a mindennapjaim során elém kerülő történések számomra relatív fontosságát, így azt a módot is, ahogyan fogadom őket. Ha valaki rászánja az időt, akkor nagyon jól lemérheti ezt az általam napról napra odapöttyintett Facebook reagálások hangnemén. Megértem, hogy nem könnyű őket egyetlen olvasásra elfogadniuk azoknak, akik nagyon máshoz vannak szokva, akiket észrevételeik megfogalmazásakor domináns módon az érzelmeik irányítanak. Azt is be kell vallanom, hogy minél inkább ilyesmit látok másoktól, annál fokozottabban hangsúlyozom a saját reagálásaimban a rációt, a logikát, a földhözragadtságot. Előfordul, hogy ebben a gúny, az irónia, a szkepszis, sőt talán a cinizmus fegyverét igyekszem használni.

Mérnök lettem, az is maradtam. Nem kell velem egyetérteni, azt azonban szeretem, ha értenek.

Szólj hozzá!

Címkék: tanulmány irónia hozzászólások

Teszteljünk

2020.03.28. 17:04 Lobra

Van időnk itt a karantén mélyén ücsörögve bőven, próbáljuk meg célzottan kihasználni. Az alábbi gondolatsor témája a koronavírus-fertőzéshez kapcsolódó tesztelés folyamatának logikus megtervezése. Végig vesszük a jelenlegi, március 28-án ismert állapot számadatait, elgondolkozunk a fontos, de nem ismert mutatókon, és belőlük kiindulva próbálunk egy lehetőleg minimális hibatartalmú folyamatot felépíteni. A kérdés úgy merül fel, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló tesztelési kapacitásba kiket kell bevonni, milyen sorrendben. Nem tudom garantálni, hogy az alábbiak a lehető legjobb sorrendben következnek, és persze azt sem, hogy a gondolatmenetem helyes; tekintsék tehát vitaalapnak.

koronavirus.jpgHogyan hangzanak tehát az ismert adatok? Vegyük sorra őket. Jelenleg közeledik a 17 óra, és az alábbiakat tudjuk, mert hivatalosan közzétették az országra vonatkozó alábbi számokat:

  • beazonosított fertőzöttek száma 343 fő
  • elvégzett tesztek száma kb. 9 ezer fő
  • elhunytak száma 11 fő
  • kigyógyultak száma 36 fő
  • hatósági házi karanténba küldve (lehetséges fertőzöttség miatt) 7300 fő
  • hatósági házi karanténban ellenőrizve 44375 alkalom
  • kórházban kezelve (azonosított fertőzöttség miatt) feltehetően 343 fő

Milyen egyéb számadatokat kellene még ismernünk a tesztelési folyamat logikus kialakítása céljából?

  • a rendelkezésre álló tesztelési kapacitás
  • a naponta hivatalosan egyéb okból elhunyt 320-340 fő fertőzöttségi adatai
  • a hivatalosan egyéb okból kezelt kórházi betegek és járóbeteg-ellátottak fertőzöttségi adatai

korona_teszt.jpgÉrdekes lehet, hogy egy és ugyanaz a személy vajon hányszor lehet a tesztelés alanya. Ismereteink szerint, aki bizonyítottan kigyógyult a koronavírus-fertőzésből, az már immunissá vált vele szemben, és rendelkezik is erről hivatalos igazolással; vagyis aki esetén ilyen eredményt nyújt a teszt, azt a személyt tovább tesztelni fölösleges.

Akit bármilyen ok miatt először tesztelnek, annak a tesztje háromféle eredményt nyújthat: negatív (nem fertőzött), pozitív (jelenleg fertőzött) és gyógyult (ellenanyagot tartalmaz a szervezete).

  • Negatív teszteredmény esetén az adott személy elvileg korlátlan további alkalommal tesztelhető, sőt: tesztelendő.
  • Pozitív teszteredmény esetén az illető kórházba helyezendő és kezelendő, ahol a pozitív állapot megszűnésekor kedvező esetben gyógyulttá, kedvezőtlen esetben elhunyttá válik.
  • Ha a teszt szerint az illető gyógyult, akkor több tesztet rajta elvégezni mai ismereteink szerint nem szükséges.

Mindenképpen rögzítenünk kell egy „nulladik” állapotot. Jellemezze ezt a következő ténysorozat:

  • intenziv.jpgMinden pozitívan azonosított (fertőzött) személy összes lehetséges kontaktját sikerül kideríteni és tesztelni (tízezres is lehet a nagyságrend): az adott pillanatban negatívakat hatósági karanténba, a pozitívokat kórházba küldjük.
  • A hatósági karanténba küldöttek újabb tesztelési eredménye lehet továbbra is negatív, vagy pozitív, vagy gyógyult. A velük való eljárás ismert.
  • Ha a fentiek után maradt még szabad tesztelési kapacitás, akkor azt egyéb kórházban vagy járóbeteg-ellátásban kezeltekre és (ha van rá mód) elhunytakra használjuk.
  • Ha még ezt követően is maradt tesztelési kapacitás, akkor azt az ismert idős és krónikus betegségben szenvedő, de nem kórházban vagy járóbeteg-ellátásban kezelt személyekre használjuk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tesztelés tanulmány koronavírus

OPKUT

2020.03.25. 08:24 Lobra

Negyven évvel ezelőtt, azt követően, hogy ledolgoztam az első tíz évemet a vegyes (villamos- és gépészmérnöki) diplomám megszerzése után, beiratkoztam a Budapesti Műszaki Egyetem szakmérnöki tanfolyamára. Most segítségül kell hívnom a bizonyítványomat, mert kívülről már nem túl sokra emlékszem; az alábbi adatokat, megnevezéseket onnan idézem.

A tanfolyam megnevezése „Villamosmérnök-szervező szakmérnöki szak” volt, négy szemeszter volt az időtartama. Felsorolom néhány féléves tantárgy nevét:

  • Népgazdasági tervezés és irányítás
  • Vállalati rendszerek és gazdaságtan
  • Szervezés- és vezetéselmélet
  • Ergonómia
  • Rendszerelemzés és operációkutatás
  • Számítástechnika
  • Jogi ismeretek
  • Vállalati alap- és segédfolyamatok szervezése
  • Számítógépes vállalatirányítási rendszerek tervezése

opkut_konyv.jpgMár az első szemeszter befejezése táján érdemes volt kiválasztani a szakmérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges majdani szakdolgozat témáját. Sajnos, nem maradt példányom a megkezdett szakdolgozatomból, így csak emlékezetből tudom felidézni, hogy a témája az operációkutatás alkalmazása volt a nyolcvanas évek legelején űzött humán tudományterületek (szociológia, közgazdaságtan, politikatudomány, pszichológia stb.) területén. El is készült a dolgozat első része, nagyjából ötven oldal, amely első sorban történeti visszatekintést tartalmazott a kezdeti évek nyugati és magyar tudósainak munkásságára.

És akkor most árulom el, miért is ültem le megírni ezt a visszatekintést. Az eddigi szövegben már kétszer fordult elő a kulcsszó: „operációkutatás”. A szó, amelyre a Google nagyjából 165 ezer találatot jelez, természetesen az angol nyelvű megfelelőjének magyarításával keletkezett, eredeti elnevezése „Operation(s) Research” volt (a Google szerint kb. másfél milliárd találat), ahogyan ez éppen a szakdolgozat körüli irodalomkutatásom során kiderült.

opkut_konyv_2.jpgNem azonnal merült fel bennem a kétely, csak visszagondolva kérdőjeleztem meg az akkoriban elterjedt fordítás szakszerűségét: a kutatásból ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a tárgy elmélete és gyakorlata is a hadtudományok köréből vette mind megalapozását, mind kifejtését, továbbá a futó és részletes esettanulmányait is. Az angol nyelvű kifejezés második tagja valóban jelenthet kutatást, de fejlesztést, tudományt, tant, keresést is. Nem vele van a nagyobb baj, hanem az első taggal. A magyar nyelvben is használt operáció szó jelenthet általában műveletet, de jelenthet műtétet, illetve hadműveletet is. Ezeket a részismereteket összeillesztgetve egyértelműen magasodik elénk a helyes megnevezés: „Hadművelettan”. Az a tudományterület, amely felsorolja egy hadművelet sikeres előkészítésének, irányításának és értékelésének komplex összetevőit, amelyeket időben és térben a megfelelő helyekre kell juttatni és mozgatni, működésben tartani, javítani, készletezni, selejtezni és hasonlók: élőerő, fegyverzet, járművek, üzemanyag, ruházat, élelem, egészségügyi rendszerek és egyebek.

Vajon van-e valaki, aki képes megnevezni azt a szintén idegen eredetű szót, amely mára szervesen bekerült a magyar nyelvbe, és egyértelműen, az élet minden területére érvényesen alkalmazhatóan lefedi a fent megnevezett részterületeket?

Szólj hozzá!

Címkék: angol tanulmány félrefordítás

Napjaink top-labdarúgása

2020.03.09. 18:14 Lobra

Nagyjából százötven év telt el a "football" nevű sportág hivatalos bevezetése óta, és - mindenek előtt Európában és Ázsiában - nagyon gyorsan felkerült a népszerűségi lista tetejére, ahol ma is szilárdan tartja magát. A fő vonzerők kezdetben a viszonylag egyszerű szabályok, a relatíve nem túl nagy költségek, a nagy játéktér miatt szükséges nagy befogadó képességű stadionok, és nyilván további tényezők is voltak.

Aztán persze megindult a sportág viharos fejlődése. Szabályai napjainkra már túldefiniáltak, áttekinthetetlenül bonyolultak, és ami  legkevésbé szerencsés, abszolút logikátlanok lettek. Költségei követhetetlen mértékben megnőttek, a sportág számos országban a politika eszköze lett, a stadionok százezres nézőtömeget fogadnak be, a hatalmas pénzösszegek követhetetlen áramlása számos bűnelkövetési cselekményt generál. Első közelítésben hagyjuk el az utóbbi tényezőket és tekintsünk át napjaink legfelső szintű (top) labdarúgásának hatályos szabályai közül néhányat.

kapus.jpgPróbáljunk meg a játékosok felállási rendje szerint elindulni. A kapus játékának kezdetben egyetlen szabálya volt: ő az a - rendszerint eltérő szerelésben pályára lépő - játékos, akinek a saját tizenhatosán belül megengedett kézzel érintenie a labdát. Ha úgy dönt, külön bejelentés nélkül elhagyhatja az alapterületét, játszhat mezőnyjátékosként, akár gólt is szerezhet. Ehhez képest manapság a kapus játékát nagyon sok apró megkötés korlátozza: szándékos (?) hazaadást nem érinthet kézzel, kivéve, ha ...(számos kivétel); ha védés után földre ejti a labdát, nem veheti újra kézbe, bizonyos időn túl nem tarthatja kezében a labdát.

A mezőnyben gyakorlatilag minden játékba hozási mód eltér a többitől. Nincsen más sportág, ahol háromféle szabadrúgási mód létezik (közvetlen, közvetett, büntetőrúgás). A szögletrúgást egy (pontosabban: kettő) meghatározott pontról kell elvégezni, akárhol mint is ki a labda; a kapukirúgást egy korlátozott méretű területről, akárhol ment is ki a labda. Külön eset az oldalbedobás, amely a játéknak csupán a nevével, céljával és logikájával nincs összhangban: ezt arról a pontról kellene elvégezni, ahol a labda átment az oldalvonalon - ehhez képest a játékvezetők rendszeresen szemet húnynak akár 20-25 méteres eltérés fölött is. Az írott szabály szerint ilyenkor a játékos cipőjének érintenie sem volna szabad az oldalvonalat, ehhez képest... 

Elérkeztünk egy nagyon érzékeny ponthoz: a lesszabályról van szó. A szabály hivatalos leírása megjegyezhetetlenül bonyolult, csak a gyakorlatban érthető meg, és kegyetlenül erőteljes szurkolói vitákat válthat(ott) ki. A feltételes múlt idő arra kíván utalni, hogy napjainkban a videós játékvezető-asszisztens (VAR) milliméteres pontossággal képes kikockázni, hogy egy játékos leshelyzeben volt-e vagy sem. Hagyjuk most figyelmen kívül a döntés időszükségletét, a meccs iramának megbontását, a felesleges gólörömet, a játékvezetők hitelességének, autoritásának megkérdőjelezését... Egy dolog azonban rendszeresen figyelmen kívül marad: a labdarúgásban a lesszabály értelmében egy teljes félpálya, több mint háromezer négyzetméter "veszélyeztetett területnek" számít.

lesallas.jpgVajon felmerült-e már a nagy szakállú szabályalkotókban és szabálymódosítókban a kérdés: mi volna, ha a lesszabálynak nem az aprócska pontjait, részleteit rágcsálgatnánk újra meg újra, hanem megtennénk az egyetlen logikus lépést, eltörölnénk a lesszabályt úgy, ahogy van? Tudom, hogy első pillantásra sokan elleneznék ezt a megoldást - pedig minden szempontból egyszerüsödne a "használata". Nagyon sok labdás csapatsport létezik, és csaknem mindegyikben van valamiféle tiltott terület egy támadó játékos számára - de egy teljes félpálya? 

A lesszabály eltörlésének ellenzői felvethetik, hogy a ma általános eredmények helyett a meccsek "gólparádévá" válhatnak. És akkor mi van? Manapság egy mérkőzés összesen kb. 110-115 perce alatt átlagosan alig több mint három gól esik; a kézilabdában, kosárlabdában, röplabdában pecenként vagy még annál is gyakrabban változik az állás, a vízilabdában 32 perc alatt 12-15 gól is eshet.

Korábban érintettem már a videós játékvezető-assziztens (VAR) szerepét. A legfelső szintű bajnokságok, kupák mérkőzésein nagyjából két-három éve vezették be, vagyis semmiképpen nem beszélhetünk még egységes, kialakult, minden részletében szabályozott használatáról. Azt javaslom, várjuk meg a szükséges időt a vitathatatlanul helytálló kijelentések kimondásával. Az öt európai top-bajnokságban egy szezon alatt körőlbelül 1600 meccset játszanak, hat-hét év alatt összejöhet a tízezer - akkor már volna értelme egy nagyon bő, nagyon részletes értékelésnek. És a személyes véleményem? Én jobban kedveltem a VAR nélküli labdarúgást.


Szólj hozzá!

Címkék: vita futball tanulmány játékvezetés

Légikatasztrófák

2020.02.18. 13:13 Lobra

Több év óta, napi rendszerességgel nézem (és persze hallgatom) a National Geographic tv-csatorna „Légikatasztrófák”, illetve a közelmúltban más címen, de azonos tartalommal indított sorozatait. A hatvan perces epizódokat 12:00, 13:00 és 18:00 órakor kezdik, de előfordulnak további, késő esti adások is. Alapvetően tetszenek a történetek, mérnökként is élvezhetőek, még akkor is, ha a magyar fordításokban itt-ott akadnak kétes megoldások, például egy és ugyanazt a részrendszert, szerelvényt, stb. néha eltérő névvel illetik; illetve természetesen előfordulnak a szokásos magyartalanságok. Az pedig már természetesen a nehezen elfogadható körbe tartozik, hogy a szárny felületét megnövelő, például a kisebb sebességű leszállás során az elvesző felhajtó erőt pótló segédszárnyakat (angolul: flaps) vajon miért fordítják "fékszárnyak" szóval, különösen akkor, ha a repülőgépeken valóban vannak például a landolt repülőgép gurulását lassító valóságos fékszárnyak vagy féklapok.

legikata.jpgA problémám persze inkább tartalmi jellegű. Igyekeznek élethűen nyomon követni a zajló vizsgálatokat (a fordításban ugyan „nyomozásnak” nevezik őket), tükrözve a sehová nem vezető zsákutcákat is. Az esetek 95%-ában azonban végül összeáll egy komplett jelentés, amely egyértelműen megnevezi a baleset egy vagy néhány okát. Ez sajnálatosan sokszor úgynevezett „pilótahiba”, esetleg a karbantartó műszerészek figyelmetlensége, vagyis hibás vagy hiányos emberi cselekvések sorozata. Amikor azonban – esetleg több évi vizsgálat eredményeképpen – egyértelműen műszaki meghibásodást neveznek meg kiváltó okként, nos, akkor merülnek fel bennem kételyek. Többször is előfordult, hogy (állítólag) egyetlen apró csavaralátét vagy kisfeszültségű kábel okozta a balesetet. Ne legyen félreértés: semmiféle ellenérvem nincs a kinyilatkoztatásokkal szemben, egyszerűen csak nem könnyű elhinni, hogy egy néhány grammos alkatrész figyelmetlen kezelése okozhatja többszáz ember halálát.

Összegezve: biztos, hogy a sorozat darabjait továbbra is nézni fogom, és javaslom másoknak is, akik kedvelik a tiszta logika alapján történő emberi cselekvéssorozatok tévés feldolgozását.

Szólj hozzá!

Élet és információ

2020.01.30. 09:46 Lobra

Ez itt kifejezetten egy kísérlet: elkezdtem írni egy komplex elgondolást, nem tudva még, hogy hová is fogok elérkezni. Lehet, hogy nem is fogom megtudni később sem. Nagyjából fél A/4 oldalnyit írtam össze, és úgy döntöttem, hogy az addigi tartalmat egy virtuális (netes) barátom elé tárom. Egy teljes esetén keresztül beszélgettünk, és az abból a beszélgetésből levont, számomra fontos tanulságokat is igyekszem most beépíteni az eredeti anyagba: attól megkülönböztetésül, dőlt betűvel szerkesztem őket bele. Akkor most álljon itt az így összeszerkeztett anyag.

Felvázolok itt egy saját gondolatmenetet. A Tisztelt Olvasó tekintse vitaalapnak. Van esélye, hogy már a kiindulópont is téves, és onnan kezdve bárhová ágazom is el, szintén lehet logikai hiba a kifejtésben. Lehet, hogy kifelejtek döntően fontos dolgokat. Megpróbálom az alapokat pontokba szedni.

  1. Amikor megszülettem, a tudatos gondolkodás nem volt jellemző rám. Az agyamban nem volt semmiféle memóriakép és nem volt benne semmiféle információ. Minden új történésről és körülményről, amely engem érintett, a csekély számú érzékszervemen keresztül értesültem. (Fontos, hogy ez azóta is így van és csak így lehet.) Tudott dolog, hogy az emberi érzékszervek a valóság leképezése során torzítanak, például azért is, mert van egy véges érzékelési tartományuk, és azért is, mert az érzékeléseknek az agyba való eljuttatását végrehajtó csatornák funkciója is korlátozott. Ráadásul ezek a korlátok természetesen emberről emberre eltérőek. Ebből "mindössze" annyi következik, hogy a világról alkotott egyetlen emberi kép sem teljes, ráadásul egyénenként másképpem hibás. Ez azt a filozófiai állítást támasztja alá, hogy "a világ nem megismerhető".  Minden ilyen új információ lenyomata eltárolódott az agyamban, de szerintem csak akkor, ha nem volt kibékíthetetlen logikai ellentmondásban korábbi információ-lenyomatok tartalmával. Ezen a módon alakult ki a képem az engem körülvevő világról.

  2. Ha velem ez így történt, akkor semmi okom nincsen azt gondolni, hogy másvalakivel másképp történt volna. Okkal gondolhatom, hogy a testvéremet is ugyanazok a benyomások érték odahaza, mint engem, vagyis ha felmerül az a szó, hogy „lakásunk”, akkor ő is gyakorlatilag ugyanúgy írná le azt, ami őt körülveszi, ahogyan én. Legalább is, ha elmondaná, akkor én ugyanazt hallanám, ha meg leírná, én ugyanazt olvasnám. Ha valami eltérőt venne bele ugyanis, az sem meghallva, sem elolvasva nem férne bele az agyamba, mivel ellentmondana az általam már ott tárolt képnek.

  3. Úgy gondolom, az ember élete azonos az információ-tartalom változ(tat)ásának képességével. Hogy nemcsak az nem „él”, aki meghalt, hanem az sem, aki még nem született meg, vagy éppen nincs eszméleténél, vagy mélyaltatásban van. Arról egyelőre nincs álláspontom, hogy vajon él-e az, aki éppen alszik: az álmodás végül is valamiféle információ-feldolgozás.

Eddig tart jelenleg a gondolatsorom. Valószínűleg folytatni fogom, és nagyon is lehet, hogy meglepő következtetésekkel. Ha úgy érzik, hogy van kapcsolódó gondolatuk, szívesen fogadom.

Szólj hozzá!

Negyedelmények I

2019.09.18. 11:54 Lobra

A régi jó kilencvenhat soros eredeti versezetekből nagyon nehéz úgy kidobni az öthatodot, hogy a maradék megközelítse a teljesség élményét. Ezért most teszek egy iteratív lépést: néhány kivonat megalkotása érdekében csak az eredeti szöveg háromnegyedétől szabadulok meg, a korábbi kilencvenhat sorból ebben a sorozatban huszonnégyet szánok közzétételre. Az alanti első darab főszereplői szárnyaló kedvenceink.

Reinkarnáció

A földre hullt egy kis madárfióka,
kit körbeáll most sok kíváncsi társ.
A szárnyasok közt téma évek óta:
az élet múltán lesz-e folytatás.

A Bölömbika nem vár praktikákra.
"Nagy biztonsággal megjövendölöm:
vagy én leszek a pampák vad Bikája,
vagy létezem, mint nagy böhöm Bölöm!”

A Turulmadár teste tiszta lélek,
mely más testekben végleg bennszorul.
"Én éldegélek, majd meg visszaélek;
egyszer elölrül, másszor háturul."

A Daru néz az ígéretes Gémre:
"Ha tengelyemen ő majd elforog,
lesz drótkötél, egy drótfonó ígérte,
s egy bokszolótól lesz egy jobb horog."

A Főnix tudja: "Tűz lángja emészt el,
de szemem előtt méltó cél lebeg:
hogy mamvas bőrrel, friss-ártatlan ésszel
majd mamvaimból újraéledek!”

A Tolvaj Szarka ajkán zeng az ének:
"Fácán leszek; a szándékom komoly.
Nem bánom én, ha fúvósok kísérnek,
csak rendőrök ne! Nem leszek Fogoly!”

Szólj hozzá!

Címkék: vers madarak ross satyr

Hatodolmányok IV

2019.09.15. 19:56 Lobra

A messzi múltba, ezerszáz évnél is korábbra, a szoros vereckei hágón való erőszakos átkelés napjaiba vezet el a következő egyhatod. Meglehet, hogy csupán vonzó legenda volt, de mindenki így tudja, hiszen mindannyiumkat kifejlett felsőbbrendűségi tévképzet vakít.

Honfoglalók

Hat harcedzett őrparancsnok
tanácskozni baktatott;
nehéz szagú bőrbakancsok
talpa szántott mély nyomot.

Hat levente besétál most,
szokás ellen egy se vét,
érdeklődve kérdi Álmost:
hon-foglalja el helyét.

Álmos vezér, a tapasztalt,
térképet bár nem kapott,
lefedi a terepasztalt:
ráterít egy hon-lapot.

A sok jóban dúskálástól
gyomor, vese védetlen:
a kétnullás melléksátor
hon-foglalt volt, hon meg nem.

Szólj hozzá!

Címkék: vers humor ujjgyakorlatok ross satyr

Hatodolmányok III

2019.09.11. 13:13 Lobra

Az alábbi történet illusztráció egy elterjedt szóláshoz: "Gazda szemétől hízik meg a jószág". Kétségtelen, hogy kissé módosult a tartalma vagy az értelmezése. Ebben a tizenhat soros kivonatban a történet eleje látható, a címszereplő előadásában; az itt már nem követhető folytatása azt részletezi, hogyan sietett a világhírű magyar egészségügy a szemkárosodott gazda segítségére, hogyan nőtt a megtörtént eset sikertörténetté, és mire irányulnak a további tervek. Tanulságos!

Gazdaszem

„Az istállónkból éppen odalátok,
bár ágaskodni kell egy keveset:
a natúr-strandon tornáztak a lányok,
és megtörtént – a szemem kiesett.

Utánakaptam, nehogy eltiporjam,
hisz lapos szemmel lapos a világ,
de konstatáltam: ügyesebb a borjam,
mire én nyúlnék, már a foga rág.

A hüvelyesek felfújják a marhát,
kerültünk lencsét, borsót és babot;
az állatorvost elhívtam hamar hát,
hiszen a borjú szemlencsét kapott.

Eljött, de hiába mosakodott ő be,
esélytelen a végbéltükrözés:
a felső végén belenéz a csőbe,
s egy másik szem rá onnan visszanéz."

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers humor ross satyr

Hatodolmányok II

2019.09.11. 10:02 Lobra

Az a darab, amelyből a mostani rövid kivonat készült, az "Ujjgyakorlatok" című kötetem prológusa (vagy bevezető darabja) volt. Azt próbálta körbejárni, miért éppen kilencvenhat sorosak a kötetben szereplő versek. A körbejárás terjedelme természetesen kilencvenhat sor volt, ebből mutatja be az egyhatodát, tizenhat sort az alábbi kimetszés.


Kilencvenhat

Kilencvenhat - fényes ünnep,
honfoglalás ezer éve,
cilinderben összegyűlnek
bajszos urak cseverészve.

Szónokol az államelnök,
díszeleg a generális,
krinolinos büszke delnők
álma enyhén amorális.

A századból négy év volt még,
majdnem húsz a világharcig,
Schickelgrubert keresztelték,
virágzott a Sechsundneunzig.

Elkészült a Feszty-körkép,
s aki elment, s megbámulta,
nem firtatta a jövőjét:
körbevette dicső múltja …

Szólj hozzá!

Címkék: vers humor kivonat ross satyr

Hatodolmányok I

2019.09.10. 13:41 Lobra

A cím eléggé rejtélyeskedő, ilyen szó ugyanis csak ettől a pillanattól kezdve létezik. Aki azt gyanítaná, hogy egyfajta történelmi hagyományt őrző férfi köpenyről lehet szó az alábbi divatértekezésben, az ezen sejtéséből, sajnos, kiábrándulni kényszerül. Arról van szó, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt kiadtam egy verseskötetet, nagyjából százhúsz szabványos formájú verssel: mindegyiknek kilencvenhat sora volt, tizenkét strófába szeparálva. A kötet "Ujjgyakorlatok" címe egyértelműen utalt a neki szánt rendeltetésre: a versírói szakma bizonyos komponenseit kívántam sorra venni a szövegekben, kevéssé koncentrálva a tartalomra, viszont előtérbe helyezve a bő terjedelmet.

hatod.jpgA kilencvenhat sornyi hosszt az a szándék indokolta, hogy az elterjedt nyomtatott oldalfelületeket alapul véve a szöveg a lehető legkevesebb fehéren hagyott folttal csökkentse az ökológiai hatékonyságot. A nyolc soros strófák bő variációs lehetőséget garantáltak eltérő rímsémák igénybe vételére, és ezen előnnyel én igyekeztem maximálisan élni. Ezen az oldalon, feltehetően egy sorozat keretében, ebből a százhúsz, majd később az egy évvel kiadott "Tematikus gyakorlatok" című kötet hasonló formai jellemzővel rendelkező további nagyjából nyolcvan versgyakorlatából esetenként tizenhat, lehetőleg jellemző sort emelek ki, és - az eredeti címeket meghagyva - azokat osztom meg a Nagybecsű Olvasókkal, vagyis az eredeti szövegterjedelmeknek éppen az egyhatodát. Remélem, hogy ez a nem kis mértékű rövidítés nem nagyon bontja meg az eredeti vers összefüggő fejlődési ívét.

Álljon itt most az első kísérlet, a valós életből vett témában.

Szólj hozzá!

Címkék: vers ujjgyakorlatok ross satyr hatod

Ritmusgyakorlatok

2019.09.04. 17:40 Lobra

weores.jpgNem gondolom, hogy amióta a magyar nyelv domináns közlési eszközként elterjedt, lett volna költő, aki jobban gondozta, kedvelte, féltette, használta, követte volna a ritmussémákat, mint a kiváló Weöres Sándor. Alább megpróbálok néhány példát felsorolni arról, hogy mire gondolok: kölcsönvettem néhány tipikus sémáját a saját szövegeimhez. Leírva sajnos nem adódik hozzá az a mély zengésű, bariton és basszus között pulzáló sztentori hang, amely Sanyi bácsit jellemezte saját verseinek felolvasása során. Aki azonban egyetlenegy ilyet is hallott, az szerintem pontosan oda tudja képzelni. Jó szárakozást kívánok.

Megugat a csodakutya háromszor,
szemeimen alakul az álomkór.
Lecsukom a kesze-kusza szempillám,
csodakutya pici szeme bámul rám.

Elakad a szavam, el a lélegzet,
megadatik ez a csoda: nézhetlek.
Puszilom a füleden a cimpádat,
puszilom a nyakadat, a ... (Hírzárlat.)

* * *

Várj csak, megadom a telefonszámom,
írd fel, s ha valami gondod van,
hívj csak, öröm az: a mobilon látnom,
osztozhatom a Te sorsodban.

Nem jó, ha valakit egyedül nyomja,
földhöz szegezi a búbánat:
jobb az, amikor a kezedet fogja
s együtt bizakodik egy társad.

* * *

Szólj hozzá!

Névcsere

2019.09.01. 10:43 Lobra

A pompázatosra kicsinosított Weinhalter-villa előtt csikorogva fékezett az A8-as Audi, és széles mosollyal kászálódott ki belőle a család feje, az idősödő Guszti bá’. Ahogy befelé ment, megszokottan rúgott egyet az elébe siető orosz agár felé, majd keblére ölelte némberét, Jucust. (Volt rá példa, hogy üdvözlési szertartásának e két alanyát felcserélte.)

- De jó, hogy meggyüttél, Apus! Kész a kedvenced, a ruzsenoár!
- Rendben, tudom, hogy pipipörköltet jelent nokellivel, gyöhet.
- Máma mit intéztél?
- Örömhír, annyuk, megvan a teljes családi névcsere. Ma reggel még Weinhalterné asszonyként ébredtél, de le már Borbírónéként nyugszol.
csaladfa.jpg- Hát, az is jó…
- Mi jobbat szeretté vóna?
- Hát hogy legyen benne ipszilon, meg téhá…
- De hisz a régi nevünk fordítása lett az új!
- Há jó van, még éppen idejében. A Valter fijunknál még nincs meg a kisbébi.
- Mán egy dolog van csak hátra. Hogy állsz a farendeléssel?
- De hisz gázzal füttünk már kilenc éve! Tudod, a Lölőék mekcsinyájták.
- Nem arrú van szó, némber! A családfárú.
- Ja? Hónap hozza a Gerei a vázlatot.

Ez itt csak egy apró komponens, napról napra történik hasonló. Szépen, komótosan nemzetthyesedünk.

Szólj hozzá!

Számszerű összesítő

2019.08.31. 10:26 Lobra

Helyileg a librasite.iwk.hu az a virtuális cím, ahonnan kiindulva fel lehet keresni mindazokat a szintén virtuális oldalakat, ahol alkotói tevékenységem darabjai sorakoznak. Ezúttal azt kísérlem meg közreadni, hogy ezeken az oldalakon hány önálló darabbal (verssel, prózával, esetleg színpadi előadásra szánt írással) szerepelek.

 

Oldal

Szerző

Kezdő dátum

Mennyiség

Alak-art.hu

Ross

2011.07.28.

179

Poet.hu

Ross Satyr

2010.02.07.

283

Napkorong.hu

Ross

2012.10.25

17

Dokk.hu (versek)

Várkonyi Miklós

2011.10.11.

52

Élő Magyar Líra Csarnoka

Lobra

 2013.12.11.

16

 

 

 

 

Satyrblog

Lobra

2009.08.30.

200

Kisasszonyfutball

Ross Satyr

2013.11.06.

125

Valami nem gömbölyű

Ross Satyr

2014.07.24.

18

Nemzetközi Női Labdarúgótorna

Ross Satyr

2014.07.14.

14

Dokk.hu (napló)

weinberger

2011.10.20.

kb. 900 (a naplóba mások is írhattak)

 

Írtam ezen felül 568 limericket, amelyek egy azóta megszűnt és elérhetetlen oldalon gyűltek össze, de innen egy linken keresztül elérhetőek. Megírtam és kiadtam ezekeln túl két verseskötetet összesen kb. 200 azonos formájú verssel, mindegyikükben tizenkét darab nyolcsoros versszak található.

golyos.jpg

A fenti számok arról tanúskodnak, hogy szinte napra pontosan 10 év alatt 5 nyitott versgyűjtő oldalon és két kötetben 1300 verset tettem közzé, továbbá 4 általam felügyelt blogban és a Dokk versgyűjtő oldal blog részlegében nagyjából 1250 bejegyzést tettem olvashatóvá. Ha mindezt összeadjuk, az jön ki, hogy az említett 10 éves időszak alatt nagyjából 2550 alkalommal véltem úgy, hogy mondanivalóm van az olvasóim számára. Magam is meglepődtem, hogy csaknem ugyanannyi közöttük a prózai szöveg, mint a verses.

Szívesen említem meg, hogy kortársaim döntő többségétől eltérően igyekeztem csak valóban kivételes esetekben szerepeltetni a szövegeimet egynél több felületen, nyomtatott közeghez pedig egyetlen sort sem küldtem be. Tétessék továbbá említés a nagy multimédia videómegosztón elhelyezett kb. 150 saját dalomról, kb. 50 idegen zenéhez illesztett új magyar szövegről és 70 Beatles-szám magyarításáról.

Talán szót érdemelnek a versfordítások is: Szergej Jeszenyinnek nagyjából 25 versét, különböző korok angolszász versíróinak további nagyjából 120 versét fordítottam le és tettem közzé virtuális portálokon, utóbbiak itt láthatóak: https://tinyurl.com/y4l6tauy

[A gondos szövegalkotó, ezt Esterházy Péter óta tudjuk, jól teszi, ha minden módon igyekszik megkönnyíteni az életművével majdan foglalkozó esztéta munkásságát.]

Szólj hozzá!

Összevető

2019.08.30. 09:09 Lobra

A kibontakozóban, de talán már kifejlődőben levő kultúrharcnak szinte naponta kerülnek napvilágra új és még újabb ütközetei. Természetesen arra korlátozódik a két oldal csatája, hogy a másik által közzé tett állításokat tagadja, cáfolja, kinevesse, plusz a saját állításait támogassa, megerősítse, újabb példákkal támassza alá. Ez egyetlen szóval is kifejezhető: a csatájuk egyértelműen tartalmi. Azok is csupán a tartalmi kérdésekre összpontosítanak, akiknek képzése, végzettsége lehetővé tenné, hogy ezeknek a tisztán politikai szövegeknek egyéb jellemzőit is nagyító alá tegyék. Nem teszik meg.

kulturvita.jpgEzért amatőrként, laikusként első közelítésben megpróbálom felsorolni, hogy a hasonló szövegek olvasásakor mire érdemes figyelni, vagy másképp megfogalmazva: miféle jellemzők határozzák meg egy szöveg minőségét, a tartalom iránt nem túlságosan elfogult olvasó által való fogadtatás pozitív vagy negatív voltát. Próbáljuk meg, csak listaszerűen:

  • a mondandó és a terjedelem aránya
  • stílus
  • felépítés, ív, konstrukció
  • struktúra
  • logika
  • nyelvhasználat, helyesírás, magyarosság
  • idegen eredetű szavak megfelelő használata

Fontos szempontok lehetnének ezek, ha valaki komolyan venné a vizsgálatukat. De lebeszélném, hogy megtegye: az itt felsorolt és esetleges további szempontok alapján mindkét oldal szövegalkotásának minősége szerintem a minimálisan élvezhető szintet sem éri el. Ráadásul a trendek a további romlás irányába mutatnak. Úgy hogy olvasgassátok szépen ezeket a műveket, alkossatok ítéleteket. Én mosolygok csak.

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra vita szövegalkotás szövegminőség

Mélyzöld

2019.08.26. 06:59 Lobra

Úgy tudom, elkötelezett környezetvédő vagy, és méltósággal viseled a másik fél által rád aggatott „mélyzöld” csúfszót. Ha tehát az vagy, jogos, hogy téged kérdezlek meg néhány dologról. Mi a véleményed az alábbiakról?

  • Ha egy nagyjából negyven hektáros területet sűrűn benövő fitymaszűrős papucskavirágból leszakítasz egyetlen szálat, és a kedvesednek ajándékozod, akkor hatvanezer forintot kell fizetned büntetésből.

  • A mélyzöldek költséges és sok időt lefoglaló tevékenysége ellenére nagyon sokszor nem sikerül megmenteni egy ritka madárfajt a kihalástól, de ugyanakkor fogalmunk sincs a nagy tengerek, óceánok mélyén élő tízezerféle hal-, cápa- , rák-, polip-, medúza- és cetfajról.

  • A műszaki főiskolákon, egyetemeken a záró diplomamunkában kötelezően ki kell térni környezetvédelmi, energetikai szempontokra, ugyanakkor magának a környezetvédelemnek nincsen főiskolai szakiránya.

  • kornyezet.jpgA tengerben úszó jégdarabok elolvadása fizikai alapismereteink értelmében nem növeli a tenger szintjét, éppen ellenkezőleg: a nagyobb párolgó felület révén csökkenti. Ugyanúgy nem növelik a tenger szintjét a mélyébe folyamatosan bekerülő szilárd halmazállapotú műszaki létesítmények, hajóroncsok, a benne élő és folyamatosan növekvő állatok, a belefulladó emberek, a beleömlő folyóvizek, a rá zúduló hatalmas felhőszakadások. 

  • A „hatalmas mértékű” globális felmelegedés azt jelenti, hogy egy év alatt a Földön az átlagos napi középhőmérséklet nagyjából 1,5 Celsius fokkal nő. Ha ez így van, akkor egy 24 órás napon belül az egy órára eső átlagos hőmérséklet-növekedés értéke nagyjából 0,065 Celsius fok, vagy másképpen egy 32 fok hőmérsékletű órában 0,2%.

Úgy hogy rajta, ijesztgessetek csak tovább mindenkit, aki hajlamos elfogadni. Én maradok a másik oldalon.

Szólj hozzá!

Címkék: politika kultúra környezet klímakatasztrófa

Pofakönyv (2)

2019.08.21. 18:17 Lobra

Próbáljuk most meg átgondolni, mi okozza azt, hogy a laikus, vagyis nem professzionális viszonyok keretében billentyűzetet kezelő hozzászólók mondandójának a stílusa, formája, tartalma olyan, amilyen. Közelebb lépve a problémához: milyen általános személyiségjegyek jellemzik a laikus magyar állampolgárt. Nincs különösebb kényszer a társadalmi rétegek megkülönböztetésére, hiszen aki ma oligarcha, az tegnap még ugyanolyan kis csórikám lehetett.

face.pngHát akkor kezdjük. Szorosan összefügg két alapvető jegy: az önzés és az irigység, és garantáltan megtámogatja őket egyfajta erős felsőbbrendűségi téveszme, amelyet az éppen soron levő hatalom is fokozottan támogat. Az idegenektől való tartózkodás leggyakoribb megjelenési formái a gyűlölet vagy akár a rasszizmus; ezt is erősen alátámasztja az európai nemzetek körében feltűnően alacsony idegennyelv-ismeret. A kommunikációjuk lényege a megszakíthatatlan panaszáradat, legyen bármilyen is a valós helyzetük.

Mi lehet vajon a kiváltó ok? Azt hiszem, ide tartozik a műveletlenség, a kulturálatlanság és a civilizálatlanság. És ha valaki azt hiszi, hogy ezek a hiányjegyek az elmaradott tanyasi földkaparászót vagy a városi hajléktalant jellemzik, kicsit utána gondolva korrigálnia kell magát: bizony a miniszterelnököt és az őt körülvevők népes arányát is.

Szólj hozzá!

Pofakönyv

2019.08.20. 09:10 Lobra

Felül kell vizsgálnom a nagy társadalmi fecsegő felület, a Facebook általam való használatát. Szembe kell állítanom a használat előnyeit és hátrányait. Többféle szempont merül fel, megpróbálom jellemezni őket.

face.pngA Facebook közlési felület, többek között szépirodalmi indíttatású szövegek is elhelyezhetők rajta. Előnye (?), hogy nincsen semmiféle előválogatás az ilyen szövegek között; a trágár, vagy más szempontok miatt tiltott egyedi szavak automatikus felismerését és az abból eredő szintén automatikus szankciókat nem tekintem annak. Használtam is hosszú időn át a felületet ilyen célra, és szépen kialakult egy olyan, hat-nyolc fős társaság, amely a reagálások szerint rokonszenvvel fogadta az ilyen közléseimet. Neveket is említhetnék, de félek, hogy kihagynék valakit. Az ő lemorzsolódásuk, elvesztésük egyértelmű hátrány lenne a számomra, ha nem közölnék többé ilyen célú szövegeket. Szerencsére technikailag megoldható, hogy más felületek helyettesítsék a Facbookot, legfeljebb az elérés volna egy kicsivel nehézkesebb.

Azzal, hogy a felület nyílt, vagyis bárki használhatja gondolatai megosztására, sajnos természetszerűen romlott a szövegek nyelvhasználati, stiláris, logikai minősége. Sok évi tanulmányozásukból laikusként is fontos és általános jelenségek vonhatók le. Az például, hogy neves szerzőkre, médiaszereplőkre is fokozatosan kiterjed az eltűrhető tévedéseket is meghaladó lazaság, átgondolatlanság, sablon megoldások használata. Minden megfontolás nélkül használnak fel rég óta létező, konkrét egyedi jelentésű szavakat új fogalmak leírására: menekültet írnak és menekülőt értenek, albérletet írnak és bérletet értenek, bevándorlót írnak, és már fogalmuk sincs, kit értenek alatta. Ez pontosan az a jelenség, mint amikor a „szoba közepén álló, fából készült, négy lábú, székekkel körülvett bútordarab” definícióra az áll a megfejtésben, hogy „lesszabály”.

A kommentek hatalmas halmaza külön megfontolást érdemel. A reagálások egyértelműen nélkülözik a higgadt, tiszta logika jelenlétét: gyakorlatilag kizárólag pártpolitikai jellegűek, bennük az értelmi és érzelmi összetevők aránya rendkívül alacsony. Külön kasztot képeznek az állatfényképes közlések, a szellemességet nyomokban sem tartalmazó viccek (azért itt talán vannak kivételek), valamint a „nagy emberek nagy mondásai” jellegű közlések, sokszor alapvető fordítási tévedésekkel, érvénytelen általánosításokkal.

Ha lesznek reagálások, szívesen folytatom még.

Szólj hozzá!

Donáció

2019.05.16. 15:00 Lobra

donacio.jpgRészben az orvostudomány, de szerintem nagyobb részben az azt támogató mérnöki-műszaki-informatikai tudományterületek folyamatos fejlődésének hatásaként a frissen elhalt személyeknek egyre több belső szerve, de akár érzékszerve is jelenthet másodlagos hasznosítási forrást más emberek számára. Bármekkora mértékű is azonban a haladás ezen a területen, az emberek egyedi jellemzőit meghatározó legfontosabb szervünk ebből a szempontból totális kivételt jelent.

Az agy, amely irigylésre méltó pontossággal szervezi, szabályozza, programozza a fent említett belső szervek és érzékszervek működését mind külön-külön, mind a rendszer szintű harmonikus együttműködés szintjén, makacsul ellenáll a halál utáni hasznosítás minden kísérletének. Az még elképzelhető, hogy a többi szerv összjátékának irányítása a jövőben folyamatosan átadható lesz mesterséges produktumoknak – de képes lesz-e valaha az orvostudomány és a segítő részterületek egy másik személybe átörökíteni azt a több tízezer ismeretet, rutinfolyamatot, képességet, elvont tudást, élményt és emléket, ízlést, rokon- és ellenszenvet, amely ma a halál pillanatában azonnal, teljességgel megsemmisülni látszik?

Szívesen megismerném mások kapcsolódó gondolatait is.

Szólj hozzá!

Címkék: tanulmány kooperáció

Totális bizonytalanságot...?

2019.04.08. 12:43 Lobra

Ma van az ötven napon keresztül tartó európai képviselő-választási kampány harmadik napja, az első hétköznap. Nagyjából húsz nappal ezelőtt a Magyarországon kormányzó nagyobbik kormánypárt, a Fidesz nevű jelölő szervezet olyan pozícióba került, hogy az európai befogadó frakciója, a Néppárt a pártcsaládon belüli összes tevékenységét ideiglenesen megtiltotta, és a sorsát további vizsgálatoktól tette függővé. Jövője a megdicsőült vsszafogadástól a dicstelen kizárásig terjedő széles skálán dől el.

elections.jpgEz a helyzet jelentős valószínűséggel változatlan marad május végéig, a választások napjáig. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy aki azon a napon rájuk szavaz, az a totális bozinytalanságot választja, a szélső jobboldaltól akár a neoliberalizmusig. Az utóbbi sem lenne igazán meglepő, ismerve a pártszövetséget (is) irányító kormányfőt.

A Fidesz-KDNP meg is kezdte az európai választási kampányát, a nacionalizmust és államvallási megfontolásokat előtérbe állító programpontjairól aligha állítható, hogy egybeesnének a néppárti emberjogi alapelvekkel. Aki tehát aláír a jelölésgyűjtőknek, és majd rájuk szavaz, az ezzel azt tanúsítja, hogy elfogadja ezeket az alapelveket, akármiféle pozícióba is kerül majd a várhatóan viszonylag népes képviselői frakció. Ismételjük hát meg:

Aki a felfüggesztett Fidesz javára jelöl és szavaz, az a bizonytalanságot választja!

Szólj hozzá!

Címkék: politika választás

Vadászkaland

2019.02.24. 11:40 Lobra

Szarvast látott Baján Semjén:
dagadék volt, zsírpacni,
szemetesben talált zsemlyén
hízhatott meg, arra menvén
le kellett hát íjazni.

Zsóti bátyó lóra pattant,
nyila húrja megfeszült,
s felkészült már gondolatban,
hogy az esti hangulatban
jól fog esni majd a sült.

Ám hogy bőrt talált a vessző,
a nagy állat szétpukkant,
és a közönségnek tetsző
nagy ívben a hideg, metsző
vízbe vágta Zsótinkat...

Szólj hozzá!

Címkék: politika humor szatíra

Az akadémiákról

2019.02.18. 14:52 Lobra

Rendkívül élénk, és természetesen szinte kivétel nélkül csakis emocionális töltetű közérdeklődés kíséri napjainkban a Magyar Tudományos Akadémiát érintő hatósági intézkedéseket, terveket, elgondolásokat, tárgyalásokat. Próbáljunk meg elvonatkoztatni az erősen torzító érzelmi hatásoktól, hátha közelebb juthatunk a lényeghez.

akademia.jpgAmi az akadémiákat illeti, a kezdeti antik kísérleteket hosszú szünet követte, és majd csak a tizenhetedik század legelején használták ezt a fennkölt szót korábban a tudományok, majd nem sokkal később a művészetek terén az aktuális közízlésnek kiemelkedően megfelelő tudósok, illetve művészeti alkotók legmagasabb fokú testületére. Akadémikusnak lenni soha nem volt főfoglalkozás: a választott területén kiemelkedő értékeket már létrehozott személyt lehetett hivatott az e célra megalakított testület arra feljogosított csoportja az akadémia tagjává javasolni, illetve minősíteni. Ehhez persze léteznie kellett magának az Akadémiának. Magyarországon csak a tizenkilencedik század első negyedének végén alakult akadémia, nem állami, hanem személyes kezdeményezésre.

A mintegy százhuszonöt éven át jobbára a haladó európai elvekkel párhuzamosan működő Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben tért át a működés szovjet modelljére, és vált hivatalosan is a tudománypolitika fő megvalósítójává, amihez fokozatosan meglehetősen nagy kutatószervezetet hozott létre. Természetesen folytatnak tudományos kutatást egyetemek, intézmények, magánvállalkozások, nagyipari termelő vállalatok is, az irányítás (és a finanszírozás) legnagyobb része pedig állami kezekbe került. Egész biztos, hogy komoly bajok vannak így a hatékonysággal. Elég csak szemügyre venni a Magyar Tudományos Akadémia épületét: hatalmas, bonyolult, lassú és bürokratikus szervezet képe sejlik fel az épületóriás láttán.

A leírtak miatt tulajdonképpen nem csoda, hogy felmerül az irányítóban az ötlet a javításra. És ez itt a kulcspont: miféle intézményeket von be az ötletek felvetésére, megvitatására, egyre részletesebb kidolgozására; hogyan építi fel az átmeneti szakaszt, és hogyan vezényli le a gyakorlatba való átültetést. Szögezzük le még egyszer: akadémikusainknak ez nem a főfoglalkozása, nagyon nagy részük enélkül is idősebb, megállapodott, elismert, egzisztenciálisan elégedett személy.

Szólj hozzá!

Címkék: politika akadémia finanszírozás

süti beállítások módosítása