Hogy a tér és az idő egyre zsugorodik, arra mi sem lehetne jobb bizonyíték, mint a „globális falu” jelenség. A világon jelenleg élő összes ember szomszédnak érezheti magát, és nemcsak a bibliai „felebarát” értelemben. Ha a világ bármely pontjáról elindulsz, nagyjából huszonnégy óra alatt bárkit személyesen felkereshetsz; ha pedig nem vagy ennyire kalandvágyó, esetleg megelégedsz a megcélzott személy számára fontosnak tartott információ eljuttatásával, akkor ezt gyakorlatilag elhanyagolható idő alatt megteheted.
Ha pedig művész vagy - író, költő, festő, grafikus -, akkor az emberiség közös kultúrájának kincstárára bízhatod kreatív gondolati termékeidet.
Nemcsak individuumok élnek természetesen ezzel a ragyogó lehetőséggel; jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező csoportosulások is kapva kapnak az alkalmon, hogy megoszthatják nézeteiket, elképzeléseiket, hitvallásukat másokkal. Tiltakozhatnak, javasolhatnak, buzdíthatnak. Üzenhetnek.
Ne ragadjunk le az általános elméleti fejtegetések szintjén; többet tanulhatunk konkrét gyakorlati példákból. Egy jól megfogalmazott üzenet akkor igazán hatékony, ha kevés szóval is sokat mond. Az üzenetváltást kezdeményező félnek mindig nehezebb a helyzete, mint a válaszolónak; az utóbbi abban a kényelmes helyzetben van, hogy a kezdeményező fél már felvázolta az információcsere körülményeit, tárgyát, formai kereteit; a visszaüzenőnek már elegendő a puszta lényegre szorítkoznia.
